A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetetése miatt benyújtott panaszt
A Központi Nyomozó Főügyészség május végén bűncselekmény hiányában szüntette meg a Portik-Laborc-találkozókkal kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt indult nyomozást.
Korábban a Magyar Nemzet írt arról, hogy az AH ezen határozattal kapcsolatban panasszal élt. Göbölös László, az AH főigazgatója június elején juttatta el álláspontját a főügyészségnek, amely annak véleményezése után felterjesztette a tábornok kifogásait a kérdést jogerősen elbíráló Legfőbb Ügyészségnek.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője szerdán az MTI-vel azt közölte: a jelzett ügyben a Legfőbb Ügyészség elutasította a feljelentőnek a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen bejelentett panaszát.
Mivel az eljárás minősített, így a Legfőbb Ügyészség határozatának további részleteiről, indokairól nem adhatnak további tájékoztatást – tette hozzá Fazekas Géza.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója közötti találkozók ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés alapján rendelték el a nyomozást. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze titkos volt.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor két megbeszéléséről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára.
A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor 2008-ban két másik ember társaságában kétszer találkozott. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc Sándor a Portik Tamástól származó, közéleti szereplőkre vonatkozó terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik Tamás félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és azt mondta, mindent megtenne, amit kérnek tőle.
Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője május végén tájékoztatta az MTI-t az ügyészségi nyomozás megszüntetéséről. Hozzátette: mivel minősített ügyről van szó, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem hozhatók nyilvánosságra. A szóvivő annyit mondott: a több mint egy éve tartó nyomozást május 22-én szüntették meg.
Tavaly májusban megalakult az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága is, amely – mandátumának kétszeri meghosszabbítása után idén február végéig tartó – munkája során több mint tucatnyi embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt, köztük Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Laborc Sándort és Portik Tamást.
A bizottság tagjai az utolsó ülésen hosszas vita és egyeztetés után, de végül egyhangúlag fogadták el a testület munkáját lezáró jelentést. Ebben többi közt megállapították: hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor az NBH első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott Portik Tamással.
A jelentésben rögzítették azt is, hogy Laborc Sándor “nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett” a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén, továbbá hogy a találkozók leirata szerint “Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta”.
