Komoly problémák adódhatnak Németországban abból, ha egy önkormányzati ellenőrzés során kiderül, hogy például a kőművesmunkával kapcsolatos tevékenységre bejelentett cég festési munkákat is végez, ugyanakkor ezt a tevékenységét elmulasztotta előzetesen bejelenteni – egyebek mellett ezt a praktikus tanácsot is tartalmazza az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) kiadványa, amely a német és osztrák munkavállalás feltételeit tartalmazza.
Az ÉVOSZ-ban nyomtatott formában hozáférhető, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) honlapjáról letölthető kiadvány német részéből érdemes felidézni azt, hogy a magyar cégnek is be kell jelentenie a németországi állandó telephelyét, az elérhetőségeivel együtt. Ez azonban lehet egy lakás, vagy pedig szálloda is. A bejelentést formanyomtatványon kell megtenni a helyi önkormányzatnál.
Amennyiben a cég állandó telephelyet nem jelent be, a tevékenységét mindig annál az önkormányzatnál kell regisztráltatnia, amely a vállalkozási szerződés teljesítésének a helyszíne.
A kézművesipari tevékenységek – túlnyomórészt építőipari, vagy azzal rokon tevékenységek – gyakorlása Németországban csak azon cégeknek engedélyezett, amelyek a tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretekkel (mestervizsgával) rendelkező vezető beosztású munkavállalót alkalmaznak. Emellett az ilyen tevékenységeket a kézműves jegyzékbe is kötelező bejegyeztetni.
A vállalkozási szerződéses cégeknek – a telephelyük szerint illetékes adóhatóságtól – adószámot kell kérniük. Az ÉVOSZ felhívja a magyar vállalkozási szerződéses cégek figyelmét arra, hogy – a két ország között megkötött kettős adóztatást elkerülő egyezményben foglaltak figyelembevételével – számos adótípust kell fizetniük. Ezek körébe tartozik az áfa, a társasági adó és az iparűzési adó is.
Az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Övezet állampolgárai részére Németországban 2013. januártól semmiféle, a németországi tartózkodás jogosságát igazoló dokumentumot nem kell beszerezni.
Az ÉVOSZ márciusi közlése szerint 13-15 ezer kiküldött munkavállaló dolgozott – vállalkozási szerződés alapján – tavaly Németországban, ebből 4 ezer volt építőmunkás. A megtermelt 630 millió euróból pedig 180 millió juthatott az építőiparra.
Az építőiparra jutó becslés kiindulópontja a 13-15 ezer vállalkozási szerződés alapján foglalkoztatott munkavállaló által előállított évi 630 millió eurós érték. Ebből úgy határozták meg az építőiparosok által képviselt értéket, hogy – az amúgy szintén becsült – 4 ezer építőmunkás 20-22 eurós rezsi óradíját vették alapul. Ebből havi 4 ezer, míg évi 45 ezer euró anyagmentes termelési – hozzáadott – érték jön ki. Ezt pedig beszorozták a 4 ezer munkavállalóval, s így kapták meg a 180 millió eurót.
