A Kanadai Szövetségi Bíróság visszautasította egy magyar roma férfi menekültkérelmét, visszautasítva annak azt az állítását, miszerint Magyarországon elsöprő, általános romaüldözés folyik – közölte a National Post című kanadai napilap.
“Mi kell ahhoz, hogy valaki menekült legyen? Elegendő egyszerűen bebizonyítani azt, hogy valaki magyar roma? Varga úr (a menedékkérő Varga Márió Gyula) ügyvédje veszélyesen közel került az ilyen okfejtéshez” – hangoztatta ítéletében Sean Harrington bíró.
“Úgy tűnik számomra, hogy (a jogi képviselő) okfejtése szerint az egyetlen lehetséges módja a magyarországi körülmények értelmezésének az, hogy az ország mind a 200-500 ezer roma hátterű lakosa megalapozottan fél a faji okokból való üldöztetéstől, és valószínűsíthető, hogy személyesen valamennyiük élete veszélynek van kitéve, valamint hogy mindannyian kegyetlen vagy szokatlan elbánás vagy büntetés kockázatának vannak kitéve” – szólt a bírói indoklás.
“Ha ez így lenne, akkor Magyarország bukott állam lenne. De nem így van” – érvelt Harrington.
Varga ügyét együtt tárgyalták az anyja és a féltestvére esetével. A három magyar állampolgár azt állította, hogy ki voltak téve a Varga “erőszakos striciként” jellemzett apja általi, családon belüli erőszaknak, valamint a romellenes neonáci bandák általi faji üldöztetésnek.
A Bevándorlási és Menekültügyi Testület (Immigration and Refugee Board – IRB) elnevezésű független közigazgatási bíróság befogadta a család ügyét, de bebizonyosodott, hogy Varga valójában egyáltalán nem retteg az apjától, és a szavahihetőségét olyan állítások is megingatták, miszerint a kutyája lenyelte a mobiltelefonját. A menedékkérő ezután fellebbezett a közügyi vitás kérdések eldöntésében illetékes Kanadai Szövetségi Bírósághoz.
Hamilton bíró ugyancsak kétségbe vonta Varga szavahihetőségét, rámutatva, hogy az az apja közreműködésével jutott útlevélhez és hogy a faji üldöztetésről szóló története az idők folyamán egyre javult.
A National Post emlékeztetett, hogy a Kanada által 2012 júniusában a “színlelt” menekültek által okozott költségek csökkentésére elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény alapján az állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium listát állított össze a biztonságosnak tekinthető demokratikus országokról, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. A felsorolásban Magyarország is szerepel.
“Noha többeket aggasztanak a jelenlegi tendenciák, Magyarország működő demokrácia és Varga úrra hárult annak felelőssége, hogy világosan és meggyőzően bizonyítsa, hogy az állam nem kívánta vagy képtelen volt őt érdemben megvédelmezni” – írta Harrington bíró, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy a bíróság minden egyes menedékkérő esetét egyénileg mérlegeli.
Harrington rámutatott: az IRB Varga ügyében döntő illetékese elismerte, hogy Magyarországon kihívást jelent a társadalom által megtűrt rasszizmus, valamint az, hogy helyi szinten kudarcok mutatkoznak a rendőri munkában, de hangsúlyozta, ez nem egyenértékű az állami védelem hiányával, “amíg az nem része egy szélesebb körű gyakorlatnak, amelyben az állami képtelen a védelem biztosítására, vagy elutasítja azt”. A bíró szerint ésszerű volt az IRB-nek az a megállapítása, miszerint Magyarország képes megvédelmezni Vargát, aki így nem jogosult arra, hogy Kanadában maradjon.
Az IRB adatai szerint 2011-ben 4425 menedékkérő érkezett Magyarországról, akiknek 8 százalékát fogadta be Kanada. 2012-ben az 1900 magyar folyamodvány 11, 2013-ban pedig a 201 folyamodvány 20 százalékát fogadták el.
