Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének tapasztalatai alapján a Magyar Államkincstár alapvetően szabályszerűen működött a 2008-2012 közötti időszakban – mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke kedden Budapesten a számvevőszék sajtótájékoztatóján.
Domokos László elmondta: a Magyar Államkincstár szabályozott módon történő feladatellátása, átlátható gazdálkodása azért különösen fontos az egész magyar nemzetgazdaság és a társadalom szempontjából, mert közel 26 milliárd forintból gazdálkodik, létszáma meghaladja a 4000 főt, és a kincstár által lebonyolított tranzakciók összege eléri az éves bruttó hazai össztermék nagyságát.
Holman Magdolna, az ÁSZ felügyeleti vezetője kifejtette: a kincstár működése során hiányosságokat elsősorban a belső szabályozó rendszer aktualizálásával kapcsolatban, az informatikai feladatellátás, valamint a belső kontrollok működése területén tárt fel a számvevőszéki ellenőrzés.
Domokos László aláhúzta: a kincstár belső szabályozási és kontrollrendszere csak részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak, összeségében bonyolult és nehezen áttekinthető volt.
Az ÁSZ elnöke kiemelte: a vizsgált 2008-2012-es időszakban a kincstárnál jelentős szervezeti és feladatellátást is érintő átszervezések zajlottak le, és ezekben az években egymást követően öt különböző elnök vezette az intézményt.
Domokos László kiemelte: a kincstár mostani elnöke jelezte, hogy a jelentéstervezet 15 napos észrevételezési időszaka alatt az ÁSZ javaslataira már részben intézkedéseket hoztak, részben megkezdték azok végrehajtását.
Holman Magdolna elmondta: az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy a Magyar Államkincstár szakmai feladatait, az adott feladatra vonatkozó jogszabályi előírások alapján ellátta, s bár az ügyrendeket és a belső eljárásrendeket nem mindig szabályozták megfelelően, a kincstár a szükséges személyi, tárgyi feltételeket biztosította.
A felügyeleti vezető kifejtette: a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének a kincstár néhány kivételtől eltekintve eleget tett, a dokumentációkban és a közérdekű adatokkal összefüggő előírások betartásánál azonban tártak fel hiányosságokat a számvevők.
A törvény által előírt törzskönyvi nyilvántartást vezetett a kincstár, ez azonban nem volt teljeskörű és a közhitelessége is sérült. A kincstár nyilvántartása több alkalommal az érintettek törlési kérelmének hiányában megszűnt szerveket is “élő”, működő szervezetként tartalmazott, bejegyzési kérelem hiányában pedig több törzskönyvi szerv nem szerepelt benne.
A felügyeleti vezető ismertette: a szakmai feladatellátás informatikai támogatását biztosították, de az informatikai terület irányítási és szabályozási rendszere hiányos volt. A kincstár többek között nem rendelkezett informatikai stratégiával, az informatikai fejlesztési eljárásokat, folyamatokat meghatározó dokumentummal, minőségbiztosítási eljárásrenddel – elemezte.
Szólt arról is, hogy a kincstár kialakította a pénzügyi- és vagyongazdálkodásra vonatkozó kontrollrendszerét, ez összességében megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
Az ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy a kincstár nem rögzítette a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, valamint nem vette figyelembe az állami vezetők számára biztosított juttatások esetében a gépkocsi magáncélú használat korlátozására vonatkozó előírásokat – mutatott rá az ÁSZ felügyeleti vezetője.
Hozzátette: a kialakított belső kontrollok részben biztosították a szabályszerű közpénzfelhasználást és vagyongazdálkodást. Hiányosságokat az ellenőrzés egyebek mellett a szakmai teljesítésigazolásoknál, a közbeszerzési eljárásoknál tárt fel – mondta.
A felügyeleti vezető hangoztatta: az ÁSZ 2009-es jelentésében megfogalmazott 11 javaslatot csak részben hasznosították, 3-at nem is teljesítettek, a 2012-es ellenőrzés javaslatai viszont teljes mértékben hasznosultak. A mostani jelentésben megfogalmazott intézkedést igénylő javaslatokat, azok végrehajtását a kincstár új vezetése a jelentéstervezet ismertetését követően megkezdte – tette hozzá.
