Várhatóan még ebben az évben elfogadják az új bírói etikai kódexet, amely egyfajta “kis tízparancsolat” lesz: rögzíti, mit szabad és mit nem szabad a bírónak – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke hétfőn Debrecenben.
Handó Tünde az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) a Debreceni Ítélőtáblán tartott üléséhez kapcsolódó sajtótájékoztatón hozzátette: ő maga nem tartaná helyesnek, ha a bírák esetében az ítélet tartalma, az indoklás, a konkrét eljárás fegyelmi alapjául szolgálhatna.
Ugyanakkor a bíró az ítéletkor a személyes véleményének nem adhat hangot, és “az előítélet-mentességet írásban és szóban is meg kell jeleníteni” – jegyezte meg Handó Tünde.
Móroczné Simon Angéla, az OBT soros elnöke fontosnak nevezte, hogy “az etikai kódex ne nehezítse meg a bírák mindennapi életét”.
Tájékoztatása szerint több országos konferencián vitatták meg az etikai kódex tervezetét, véleményezték az OBH munkacsoportjának dokumentumát, egyeztettek a Magyar Bírói Egyesület etikai tanácsával, ilyenformán széles egyetértésre alapozva fogadhatja el az OBT még ebben az évben az új bírói etikai kódexet.
Handó Tünde megjegyezte: szeretné, ha a kódex elfogadása után továbbra is egyfajta “vének tanácsaként” támaszkodhatnának a bírói egyesület etikai tanácsára.
Handó Tünde a tájékoztatón elmondta: javult a hazai bíróságok iránti bizalom: a 28 európai uniós tagország rangsorában a 16. Magyarország az 58 százalékos bizalmi indexszel. (Az EU-átlag 56 százalék.)
Jelentős sikerként értékelte Handó Tünde, hogy “a Fővárosi Törvényszék kikerült a kátyúból”, s a 40 százalékos ügyszámnövekedés ellenére az ügyfeldolgozás az országos átlagnak megfelelő vagy annál jobb.
“Évszázados probléma oldódott meg ezzel, amire büszke vagyok” – mondta az OBH elnöke.
Rendkívüli sikernek nevezte Handó Tünde és Móroczné Simon Angéla a Balkáni és Euro-mediterrán Térség Igazságügyi Tanácsainak Hálózata megalakulását, amelyben kilenc ország, köztük az OBT képviselői vesznek részt, s amely együttműködés 300 millió embert érint.
A szervezetben 2015-től kezdődik meg az operatív munka, egyebek között áttekintik a bírói függetlenség támogatásának, valamint a média és a bíróságok kapcsolatának a kérdéseit – ismertette Móroczné Simon Angéla.
Handó Tünde beszámolt arról is, hogy az OBH 300 millió forint pályázati forrást biztosított szervezetfejlesztési feladatokra annak érdekében, hogy a bíróságokkal kapcsolatba kerülő ügyfelek kiszolgálása minél zökkenőmentesebb, gyorsabb, szakszerűbb legyen.
A Debreceni Ítélőtábla – amely most először adott otthont az Országos Bírói Tanács kihelyezett ülésének – 20 millió forint pályázati forrásból valósította meg szervezetfejlesztési projektjét, amelynek tapasztalatait a teljes magyar bírói szervezet rendelkezésére bocsátják – közölte Balla Lajos, a táblabíróság elnöke. Fontosnak nevezte, hogy “a bírák egyéni tudása szervezeti tudássá alakuljon”.
Kapcsolódó cikk:
