Visszaszorulóban van a heroin az Európai Unió tagországaiban, de egyre több szintetikus, pszichoaktív szer jelenik meg a drogpiacon, ami új kihívást jelent a közegészségügynek – derül ki az EU kábítószerügyi központjának (EMCDDA) kedden Lisszabonban ismertetett 2014. évi jelentéséből, amely azt is megállapította, hogy Magyarország kevésbé fertőzött droggal.
A jelentés a legfrissebb feldolgozott, vagyis 2012-es adatokon alapszik és a 28 uniós tagállamon kívül Norvégia és Törökország droghelyzetét is vizsgálja.
Az adatok azt mutatják, hogy Magyarország a drog által kevésbé fertőzött országok közé tartozik. Míg az Egyesült Királyságban ezer főre 8,3 heroinfogyasztó jut, Magyarországon csupán 0,5. Az Európai Unióban a felnőtt népesség 4,2 százaléka használ kokaint; az Egyesült Királyságban ez 9 százalék, míg Magyarországon csupán 0,9 százalék. Miközben Magyarországon csupán a felnőttek 8,5 százaléka használ kannabiszt, az unió 28 tagállamában 21,7 százalék. Ugyanakkor az ecstasy tekintetében a középmezőnyben található Magyarország a népesség 2,4 százalékával, mert az uniós átlag 3,1 százalék – tartalmazza a jelentés.
A jelentés Magyarország esetében azonban aggasztó fejleményként értékeli, hogy a tűcsereprogramokról készült országos felmérés szerint 2012-ben a kliensek 36 százaléka szintetikus kábítószert, úgynevezett kationokat fogyasztott intravénásan.
Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyi biztosa a lisszaboni sajtótájékoztatóra küldött videóüzenetében úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy az egyre inkább terjedő új anyagok talán még a korábbiaknál is károsabbak a fogyasztók egészségére. Nem csupán a közegészségügy számára jelentenek kihívást, de rohamos terjedésük miatt egyre nehezebb a megelőző rendszerek működtetése is.
Az uniós drogjelző rendszer keretében például csak az idén már négy olyan új anyagot vizsgáltak meg, amelyek összefüggésbe hozhatóak a tagállamokban történt akut mérgezésekkel és halálesetekkel – tette hozzá.
Az európai bűnüldöző szervek egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a ránézésre ártalmatlan port tartalmazó kicsi, könnyen szállítható csomagokból akár több ezer adag drog is készülhet – mondta Cecilia Malmström.
Wolfgang Götz, az EMCDDA igazgatója elmondta: amíg egyes tagállamokban csökkenő tendenciát mutat a túladagolásos halálesetek és a kábítószerrel összefüggő HIV-fertőzések alakulása, más országokban aggasztó fejlemények tapasztalhatóak. Európában 1,3 millióra becsülik azoknak a számát, akik többnyire heroint fogyasztanak, ám a jelentések a heroin visszaszorulásáról és a szintetikus szerek terjedéséről szólnak.
Götz hangsúlyozta, hogy az európai fiatalok körében a kábítószerhasználat a halálozás egyik fő oka, egyrészt közvetlen formában, túladagolás miatt, másrészt közvetve, a kábítószerekkel összefüggő megbetegedések, balesetek, erőszakos cselekmények és öngyilkosságok formájában.
Európában 2012-ben, mintegy 6100 heroinfogyasztáshoz kötődő túladagolásos halálesetről érkezett jelentés, ami ezerrel kevesebb, mint 2009-ben. Különösen aggasztó a helyzet Észtországban. Miközben Európában 17 ilyen haláleset jut egymillió lakosra, Észtországban 191.
Ugyan komoly előrelépéseket sikerült elérni az intravénás szerhasználók körében előforduló HIV-fertőzés kezelésében, ám a görögországi és romániai kábítószerhasználók körében tapasztalt HIV-járvány miatt megrekedt a fertőzések számának csökkenése.
Az intravénás kábítószerhasználatnak tulajdonítható, újonnan bejelentett HIV-diagnózisok átlagos aránya 2012-ben 3,1 eset volt egymillió lakosra, ám Észtországban például 53 – ismertette az igazgató.
Hangsúlyozta, hogy Európában még mindig a kokain a legáltalánosabban használt tiltott stimuláns.
Becslések szerint 14,1 millió európai felnőtt használta már életében a kábítószert és a legfrissebb adatok a kokainhasználat csökkenésére utalnak.
Európában az amfetaminszármazékok használata továbbra is alacsony szintű, leginkább Csehországra és Szlovákiára korlátozódott, de terjedni kezdett Németországban és Dél-Európában is. Ugyanakkor nagyon erős ecstasy jelent meg a piacon, ezért az Europol és az EMCDDA közös figyelmeztetést adott ki.
Götz hangsúlyozta, hogy az EU jelzőrendszere egyre leterheltebb az új pszichoaktív anyagok megjelentése miatt; az ügynökség által megfigyelt új anyagok száma 350 fölé emelkedett.
A gondot az okozza, hogy az új pszichoaktív anyagokat gyakran legális (“legal high”) szerekként árusítják a piacon, s azzal a szándékkal állítják elő, hogy utánozzák az ellenőrzött kábítószerek hatásait. Ezért Európa-szerte különféle innovatív jogi válaszlépéseket eredményezett az új anyagok gyors megjelenése.
Az internet továbbra is meghatározó szerepet játszik az új pszichoaktív anyagok piacán alakításában. Az EMCDDA 2013-ban mintegy 650 olyan weboldalt talált, ahol ilyen anyagokat árusítottak az európai felhasználóknak, és ezeket sokszor anonim kommunikációt lehetővé tévő, titkos online hálózatokon keresztül értékesítik.
Ebben a helyzetben – folytatta – az EMCDDA tudományos bizottsága kockázatértékelést készített 4 új anyagról. Ezek az LSD, a morfin, a kokain és a ketamin hatását utánozzák. A négy anyagról jelentéseket küldtek az Európai Bizottságnak és az EU tanácsának, és ezek alapján dönthetnek az unió egészére kiterjedő intézkedésekről.
A kábítószerügyi központ értékelése szerint a kannabisz az a kábítószer, amely a legjobban megosztja a közvéleményt, és élénk vita tárgya a hozzáférhetőségének a szabályozása. Az adatok azt mutatják, hogy körülbelül 73 millió európai lakos próbálta már ki a kannabiszt, aminek Európában inkább csökken a használata – tette hozzá Wolfgang Götz.
Kapcsolódó cikk:
