Az új Ptk. a családjog egyes területein bevezette a kötelező mediációt, míg az egyéb, gazdasági ügyeknél megteremtette hozzá a szükséges jogi feltételeket azzal, hogy a közvetítői törvényben megjelentek a kötelező közvetítői eljárások általános eljárási szabályai. A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint kívánatos lenne, ha a kötelező mediáció fokozatosan megjelenne a polgári jog egyéb területein is. A bankok és magánügyfeleik közötti vitás kérdések rendezése során hatékony eszköznek bizonyulhat a mediátor bevonása a hosszú és költséges pereskedés helyett.
2013-ban közel 700 ezer peres ügy érkezett a bíróságokhoz, amelyek között az első fokon induló polgári- és gazdasági ügyek száma is meghaladja a 180 ezret. Ezzel szemben a peren kívüli, piaci alapú közvetítői eljárásból, azaz mediációból a nyilvánosan elérhető legfrissebb adatok szerint is csak nagyságrendileg 1800 eljárást regisztrálnak évente, amelyeknek egyharmada családjogi jogvita, míg kétharmada egyéb polgári jogi vita volt. Pedig a közvetítői eljárások nagyon hatékonyak; közel 3/4-ük eredményesen, megállapodással zárul.
A közvetítői eljárásnak (közismertebb néven mediációnak) 2002 óta vannak törvényi szabályai a magyar jogban. Az elmúlt évek országos adatai alapján az is kiderül, hogy a közvetítői eljárások 60-70%-a a felek közötti megállapodással zárul. A kiváló statisztikai mutatók ellenére az elmúlt több, mint tíz évben nem következett be áttörés; nem indultak kellően nagy számban mediációs eljárások. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium statisztikája szerint a közvetítői eljárások száma 2003 és 2009 között majdnem ötszörösére emelkedett ugyan, de a 2009-ben regisztrált 1806 eljárás is csupán elenyésző az első fokon indult peres ügyek több százezres számához képest.
“A mediációs eljárások elterjedésének elmaradása mögött számos ok megtalálható, ezek közül kiemelhető az eljárás ismertségének hiánya. Ezen talán segíthet a bírósági közvetítői eljárások megjelenése, illetve az új Polgári Törvénykönyv szabályozása.” – mondta Pók László, bejegyzett mediátor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
Az új Ptk. a családjog egyes területén bevezette a kötelező közvetítői eljárást, így a szülői felügyeleti jog rendezése iránti perben a bíróság kötelezheti a feleket, hogy közvetítői eljárást vegyenek igénybe. Ezen túlmenően a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása érdekében a gyámhatóság is elrendelheti közvetítői eljárás igénybevételét. Az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó törvénymódosítások közül kiemelkedő jelentőségű még, hogy a közvetítői törvényben szabályozták az ún. kötelező közvetítői eljárások háttérszabályait is. A későbbiek során akár az üzleti, gazdasági ügyek egyes csoportjaiban is nagyobb szerep juthat a mediációnak.
“A gazdasági ügyeknél tehát egyelőre nem kötelező a mediáció, de az új háttérszabályok megalkotásával ez csupán azon múlik, hogy a jogalkotó a gazdasági- vagy polgári jogi viták egy részében olyan törvényi szabályt fogadjon el, amely mediációs eljárás lefolytatását írja elő. Ez végre lendületet adhatna a közvetítő bevonásával történő vitarendezés elterjedésére az ilyen jellegű vitás ügyekben is.” – foglalta össze Pók László.
A pénzügyi intézmények és ügyfeleik között az elmúlt években komoly nehézséget okozott és gyakran jogvitákhoz vezetett, hogy a korábban felvett (gyakran devizaalapú) hitelek törlesztésével számos ügyfél jelentős késedelembe esett. Az ügyfelek – számos kormányzati, illetve banki – intézkedés ellenére sok esetben nehezen találnak megoldást a problémájukra, a másik oldalon álló bankoknak pedig jelentős problémát okoz a jelentősen romló hitelportfolió. A felek számára a helyzet rendezése gyakran a nem megfelelő kommunikáció miatt válik nehézzé. A mediáció éppen abban segíthet, hogy a kommunikációt helyre állítsa a felek között és lehetőséget nyújtson a mindkét fél által elfogadható megoldás megtalálásában.
„Fontos szempont lehet az eljárás titkossága is, azaz, hogy ezek nem nyilvánosak, mint a bírósági eljárások, így a bankok elkerülhetik a számukra esetleg kedvezőtlen sajtóvisszhangot. Ha a mediáció nem vezetett eredményre, akkor ráadásul a peres eljárás kezdeményezése továbbra is nyitva áll a felek között.” – tette hozzá Gulás Judit, bejegyzett mediátor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.
A mediáció terjedése nemcsak a feleknek, hanem a bíróságoknak is kedvező lenne, hiszen hosszabb távon az ügyteher csökkenését vonhatná maga után.
A mediációs eljáráról általában
A mediációs eljárás előnyeként szokták kiemelni, hogy a hagyományos peres eljárásokhoz képest egy hatékony és gyors vitarendezési forma. Az eljárásra – a közvetítői törvény kötelező szabálya alapján – legfeljebb négy hónap áll rendelkezésre. A közvetítői eljárás indulhat akár a felek közös kérelme, akár az egyik fél önálló kezdeményezése alapján. Az eljárás megindulásához mindkét fél önálló beleegyezése szükséges. (Kötelező közvetítői eljárás esetében lehet ettől eltérés, amikor is a részvétel az eljárásban kötelező, de a végső megállapodás megkötése ilyenkor is kizárólag a fél szabad elhatározásán alapul.) Az eljárás folyamán bármikor dönthet úgy valamelyik fél, hogy ez eljárást nem kívánja folytatni. Az eljárás megindítása után a felek a mediátor jelenlétében egy (ha szükséges több) alkalommal találkoznak és a találkozó célja az, hogy a felek közösen olyan megállapodást alkossanak, amely mindkettőjük számára megfelelő és érdekeiket szolgálja (éppen ebből fakad az önkéntes teljesítés magas aránya). A felek vitájában tehát nem egy külső, harmadik személy dönt, hanem a felek maguk jutnak megállapodásra egy külső, harmadik fél moderálása mellett.
Ha létrejön a megállapodás, akkor ezzel az eljárás lezárul. A közvetítői eljárásban kötött megállapodás egy polgárjogi szerződésnek minősül. Megállapodás hiányában is véget ér az eljárás, ha az eljárás kezdő időpontjától számított négy hónap eltelik, vagy ha bármelyik fél az eljárás megszüntetését kéri.
Magyarországon a mediátorok működését a 2002. évi LV. törvény szabályozza. A közvetítői törvény két nagyobb részre oszlik: (i) rendezi a közvetítővé válás feltételeit, a közvetítőkkel szembeni elvárásokat, ellenőrzésük módját stb., másrészt (ii) tartalmazza a közvetítői eljárás alapvető szabályait.
2008-ban európai uniós irányelv is született, amelyet Magyarországon is átültetett a jogalkotó. Az irányelv jelentősége leginkább abban érhető tetten, hogy uniós jogalkotás szintjén is jelezte, szükségesnek látszik az alternatív vitarendezési eljárások szerepének növelése a tagállami jogokban.
A magyar részletszabályok az elmúlt tíz éven számos alkalommal módosultak.2012-ben jelentős változás volt, hogy törvényileg szabályozták a bírósági közvetítést is.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően pedig meghatározott családjogi esetekben a bíróság, illetve a gyámhatóság kötelezheti is a feleket, hogy a közvetítői eljárásban részt vegyenek. Emellett az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódóan, a közvetítői törvényben kialakításra kerültek a kötelező mediáció háttérszabályai, amely révén a jövőben akár megnyílhat az út a kötelező mediáció előtt a polgári- és gazdasági ügyek szélesebb körénél is.
