Bár a szószólók az országgyűlési képviselőkhöz képest szűkebb jogosítványokkal rendelkeznek a parlamentben, a nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán mégis jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban – állapította meg az Alapjogokért Központ legújabb elemzésében.
A központ honlapján csütörtökön közzétett dokumentumban felidézik, hogy a 2011 végén elfogadott választójogi törvény megteremtette a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének lehetőségét az Országgyűlésben. Bár a választásokon egy nemzetiségnek sem sikerült elérni a kedvezményes mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot, a tizenhárom elismert magyarországi nemzetiség mindegyike nemzetiségi szószólót küldhet az új Országgyűlésbe.
A szószólók az országgyűlési képviselőkhöz képest szűkebb jogosítványokkal rendelkeznek a parlamentben: az egyik legfontosabb különbség az, hogy a szószóló az Országgyűlés ülésein nem rendelkezik szavazati joggal. A plenáris ülésen a Házbizottság megítélése szerint a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirend tárgyalásakor köteles részt venni, és felszólalásra is csak ezekben az ügyekben van lehetősége.
Rendkívüli ügyben a szószóló azonban az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után is felszólalhat. A nemzetiségeket képviselő bizottság hatáskörei folytán jelentős szerepet kaphatnak a törvényalkotási folyamatban, a nemzetiségeket érintő ügyekben ugyanis a bizottság ugyanúgy kezdeményezhet törvényjavaslatot, mint bármely más országgyűlési bizottság – fejtették ki.
Hozzátették: tény, hogy az ilyen ügyek pontos körét jogszabályi meghatározás hiányában a joggyakorlatnak kell majd kialakítania, de ez éppen utat nyithat a nemzetiségi szószólóknak lehetőségeik értelmezésére. Ennek megfelelően akár sikerrel bővíthetik is mozgásterüket, szerepfelfogásukat átültethetik a gyakorlatba – állapították meg.
Kitértek arra is: főszabály szerint az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság tanácskozási nyelve a magyar, a törvény értelmében azonban bármely képviselő és szószóló anyanyelvén is felszólalhat és nyújthat be irományt.
A szószólókat az országgyűlési képviselőkkel megegyező mértékű tiszteletdíj és költségtérítés, valamint mentelmi jog illeti meg, ugyanakkor a szigorú összeférhetetlenségi szabályok rájuk nem vonatkoznak. A törvény pusztán úgy rendelkezik, hogy szószóló nem lehet a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
