Jelentős változásokat hozott az új földforgalmi törvény második részének hatályba lépése. Ezzel egyidejűleg május elsejétől a Btk. kiegészítése nyomán büntetendővé válnak azok, akik zsebszerződés megkötésében részt vesznek vagy zsebszerződés alapján termőföldet használnak – hívja fel a figyelmet Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje.
Miután április végén lejárt a csatlakozási szerződésünkben rögzített hétéves és 2011-ben további három évvel meghosszabbított átmeneti türelmi időszak, 2014. május 1-jén – Magyarország európai uniós csatlakozásának tízedik évfordulójának napján – hatályba lépett az új földforgalmi törvény második része is, amely a termőföldek tulajdonjogának megszerzését szabályozza.
Magyarországnak az uniós jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve olyan földforgalmi szabályozást kellett elfogadnia, amely biztosítja, hogy az uniós állampolgárok és magyar állampolgárok egymással megegyező feltételek mellett szerezhessenek termőföldet. „Tekintettel arra, hogy Magyarország – más uniós tagállamok gyakorlatát követve – nem kívánta liberalizálni a földszerzés feltételeit, a földszerzés lehetőségének uniós állampolgárok részére történő teljes megnyitása helyett az új szabályozás úgy tesz eleget a jogharmonizációs követelménynek, hogy a magyar állampolgárok tulajdonszerzése elé is komoly korlátokat állít” – mutat rá Ódor Dániel.
Az új törvény deklarálja ugyan, hogy a föld tulajdonjogát magyar és uniós állampolgárok szerezhetik meg, az egy hektárt meghaladó termőföldek azonban már kizárólag földművesek tulajdonába kerülhetnek és ők is csak legfeljebb 300 hektárt szerezhetnek. Földművesnek azt tekinti a szabályozás, aki mezőgazdasági szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy legalább három éve gazdálkodik és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv is igazolja.
A jóváhagyási jogkörök még kérdésesek
A törvény előírja, hogy az adásvételi szerződések megkötésére csak a törvény mellékletében található, speciális biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon kerülhet sor, és a szerződések hatósági jóváhagyást igényelnek. A jóváhagyásra a helyi mezőgazdasági szervek jogosultak, nekik azonban a döntést megelőzően be kell kérniük a helyi földbizottságok véleményét. „A helyi földbizottságok vétójoggal rendelkeznek, ezek hozzájárulása nélkül a mezőgazdasági igazgatási szerv automatikusan megtagadja a jóváhagyás megadását, amely azt eredményezi, hogy a szerződés nem tud hatályba lépni”- tájékoztat Ódor Dániel. „Mivel a törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, jelenleg nem egyértelmű, hogy a jóváhagyással kapcsolatos hatósági jogköröket mely intézmények fogják gyakorolni” – figyelmeztet a szakértő. A hatósági jóváhagyás előírása mellett a törvény az elővásárlási jog szabályait is módosította, az új szabályozás az állami ellenőrzés biztosításának érdekében az elővásárlási jogot első helyen már nem a földet használó földműves vagy szomszéd terület tulajdonosa, hanem az állam részére biztosítja.
Az Európai Bizottság további vitákat kezdeményezhet
A földforgalmi törvény rendelkezéseinek hatályba lépésével egyidejűleg a Btk. is kiegészült egy új tényállással. „Egy márciusban hatályba lépett jogszabály már kimondta, hogy a földforgalmi jogszabályok kijátszására irányuló szerződések (az úgynevezett zsebszerződések) semmisek. A Btk. kiegészítése a zsebszerződés megkötését már bűncselekménnyé is minősítette. A törvény azt is büntetni rendeli, aki a szerződés megkötésében ugyan nem vett részt, de a földet zsebszerződés alapján használja.”- emeli ki a Taylor Wessing munkatársa. Az Európai Bizottság jelenleg is elemzi a magyar földforgalmi törvényt, feltételezhető ezért, hogy a törvényt övező viták nem zárulnak le a közeljövőben.
