Az internetes keresőmotor működtetője felelős a harmadik fél által közzétett weboldalakon megjelenő személyes adatokat érintő, általa végzett adatkezelésért. Amennyiben tehát egy személy neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati listán egy olyan weboldalra mutató link szerepel, amely a kérdéses személyre vonatkozó információkat tartalmaz, az érintett közvetlenül megkeresheti a működtetőt, vagy ha az kérelmének nem ad helyt, a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz fordulhat annak érdekében, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – töröljék ezt a linket a találati listáról – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-131/12. sz. ügyben hozott ítélet – Google Spain SL, Google Inc. kontra Agencia Española de Protección de Datos, Mario Costeja González
Van egy uniós irányelv1, amelynek célja a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak (többek között magánélethez való joguknak) a védelme a személyes adatok kezelése során, illetve az ilyen adatok szabad áramlásával szemben támasztott akadályok megszüntetése.
2010‑ben a spanyol állampolgársággal rendelkező Mario Costeja González panaszt nyújtott be az Agencia Española de Protección de Datos‑hoz (spanyol adatvédelmi ügynökség, a továbbiakban: AEPD) a La Vanguardia Ediciones SL (amely egy Spanyolországban, és különösen Katalóniában nagy példányszámban megjelenő napilap kiadója), valamint a Google Spain és a Google Inc. ellen. M. Costeja González arra hivatkozott, hogy ha a nevét egy internethasználó beírja a Google‑csoport keresőmotorjába (a továbbiakban: Google Search), akkor a találati listán a La Vanguardia napilap két oldalára, egy 1998. januári és márciusi oldalra mutató linkek jelennek meg. Ezek az oldalak többek között az M. Costeja González társadalombiztosítási tartozásának behajtására irányuló lefoglalással kapcsolatos ingatlan‑árverésről szóló közleményt tartalmaznak.
M. Costeja González e panaszában egyrészt azt kérte, hogy kötelezzék a La Vanguardiát arra, hogy törölje vagy módosítsa a szóban forgó oldalakat (oly módon, hogy személyes adatai ne jelenjenek meg), vagy alkalmazzon a keresőmotorok által biztosított bizonyos eszközöket ezen adatok védelme érdekében. Másrészt M. Costeja González azt kérte, hogy a Google Spaint vagy a Google Inc.‑t kötelezzék személyes adatai oly módon történő törlésére vagy felismerhetetlenné tételére, hogy ezen adatok ne legyenek a keresési találatok között, és ne szerepeljenek a La Vanguardia linkjeiben. M. Costeja González ezzel összefüggésben azt állította, hogy az őt érintő lefoglalás már több évvel azelőtt teljesen rendeződött, és annak említése már egyáltalán nem releváns.
Az AEPD a La Vanguardia tekintetében elutasította a panaszt, megállapítva, hogy a szerkesztő jogszerűen tette közzé a szóban forgó információkat. Ezzel szemben a Google Spain és a Google Inc. tekintetében a panasznak helyt adtak. Az AEPD e két társaságot a szükséges intézkedések meghozatalára kötelezte annak érdekében, hogy az adatokat töröljék az indexeikről és hogy a jövőre nézve tegyék lehetetlenné az adatokhoz való hozzáférést. A Google Spain és a Google Inc. két külön keresetet indított az említett határozat ellen az Audiencia Nacional (nemzeti törvényszék, Spanyolország) előtt, amelyekben az AEPD határozatának hatályon kívül helyezését kérték. A spanyol bíróság ezzel összefüggésben több kérdést terjesztett a Bíróság elé.
Ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a keresőmotor működtetője az interneten közzétett információkat automatikus, állandó és rendszerezett módon keresi, és ezáltal az adatok irányelv értelmében vett „gyűjtését” végzi. A Bíróság ezenfelül úgy véli, hogy a működtető indexáló programjai keretei között „visszakeresi”, „rögzíti” és „rendszerezi” ezeket az adatokat, majd ezt követően szerverein „tárolja”, illetve adott esetben – a keresés találati listájaként – felhasználóival „közli” és „hozzáférhetővé teszi” azokat a számukra. Mivel az irányelv kifejezetten és feltétel nélkül rendelkezik ezekről a műveletekről, azokat „adatkezelésnek” kell minősíteni, függetlenül attól, hogy a keresőmotor működtetője személyes adatokon kívüli más típusú információkon is különbségtétel nélkül végzi ezeket a műveleteket. A Bíróság ezenkívül emlékeztet arra, hogy az irányelvben foglalt műveleteket akkor is adatkezelésnek kell minősíteni, ha azok kizárólag olyan információkat érintenek, amelyeket már közzétettek, például a médiában. Ilyen esetben az irányelv alkalmazásától való általános eltérés messzemenően megfosztaná azt az értelmétől.
A Bíróság szerint egyébiránt ezen adatkezelés szempontjából a keresőmotor működtetőjét kell „adatkezelőnek” tekinteni, mivel ő az, aki meghatározza az adatkezelés céljait és módját. E tekintetben a Bíróság rámutat, hogy mivel a keresőmotor tevékenysége a honlapszerkesztők tevékenységéhez kapcsolódik, és alkalmas arra, hogy jelentősen érintse a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot, a keresőmotor működtetőjének felelősségi körén, hatáskörén és lehetőségein belül biztosítania kell, hogy tevékenysége megfeleljen az irányelvben foglalt követelményeknek. Az irányelv szerinti garanciák csak így fejthetik ki valamennyi joghatásukat, és így lehet megvalósítani az érintettek – illetve nevezetesen magánélethez való joguk – hatékony és teljes védelmét.
Az irányelv területi hatályát illetően a Bíróság megállapítja, hogy a Google Spain a Google Inc. Spanyolország területén található leányvállalatának, és ebből következően az irányelv szerinti „szervezetnek” minősül. A Bíróság nem fogadja el azt az érvet, amely szerint a Google Search a személyes adatok kezelését nem e spanyolországi szervezet tevékenységeinek keretében végzi. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a harmadik államban letelepedett, azonban a tagállamok egyikében szervezettel rendelkező vállalkozás által működtetett keresőmotort kiszolgáló személyesadat‑kezelés az irányelv értelmében e szervezet „tevékenységeinek keretében” végzett adatkezelésnek minősül, ha a szervezetet arra hozták létre, hogy a szóban forgó tagállamban – a keresőmotor által nyújtott szolgáltatás nyereségessége érdekében – biztosítsa a keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítését és reklámozását.
Ami továbbá a keresőmotor működtetőjét terhelő felelősség mértékét illeti, a Bíróság megállapítja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a keresőmotor működtetője köteles arra, hogy egy személy nevére való keresés nyomán megjelenő találati listáról törölje a harmadik fél által közétett és e személlyel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket. A Bíróság hozzáteszi, hogy ez a kötelezettség abban az esetben is fennállhat, ha ezt a nevet vagy az ilyen információkat korábban vagy egyidejűleg nem törölték ezekről a weboldalakról, mégpedig adott esetben akkor is, ha önmagában az említett oldalakon történő közzététel jogszerű.
A Bíróság ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az ilyen működtető által végzett adatkezelés lehetővé teszi, hogy a találati lista alapján bármely internethasználó, aki egy természetes személy nevére rákeres, rendszerezett összefoglalóhoz jusson az e személlyel kapcsolatos, interneten megtalálható információkról. A Bíróság ezenfelül rámutat, hogy ezek az információk potenciálisan érintik a magánélet számos vonatkozását, és az említett keresőmotor nélkül nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne azokat összekapcsolni. Az internethasználók tehát létrehozhatják a keresett személyek többé-kevésbé részletes profilját. Ezenkívül az érintett jogaiba történő beavatkozás mértékét megsokszorozza az internet és a keresőmotorok modern társadalomban betöltött jelentős szerepe, mivel ezek a találati listán szereplő információknak mindenütt jelenvaló jelleget kölcsönöznek. Figyelemmel arra, hogy milyen súlyos lehet ez a beavatkozás, a Bíróság szerint azt önmagában a keresőmotor működtetőjének az adatkezeléshez fűződő gazdasági érdeke nem igazolhatja.
Mivel azonban a linkek találati listáról való törlése hátrányosan érintheti azon internethasználók jogos érdekeit, akiknek esetleg érdekük fűződik a kérdéses információhoz való hozzáféréshez, attól függően, hogy milyen információról van szó, a Bíróság megállapítja, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt nevezetesen ezen érdek, valamint az érintettet megillető alapvető jogok, különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jog és a személyes adatok védelméhez való jog között. E tekintetben a Bíróság rámutat, hogy bár tény, hogy főszabály szerint az érintettet megillető jogok megelőzik az internethasználók említett érdekét is, ez az egyensúly azonban egyes egyedi esetekben a kérdéses információ jellegétől, illetve attól is függhet, hogy az információ mennyire érzékeny az érintett személy magánélete szempontjából, illetve hogy a nyilvánosságnak milyen érdeke fűződik ezen információ megszerzéséhez, ami többek között attól függően változhat, hogy e személy játszik‑e valamilyen közéleti szerepet.
Végül annak kapcsán, hogy az irányelv alapján az érintett kérheti‑e, hogy az ilyen találati listáról egyes weboldalakra mutató linkeket töröljenek azzal az indokkal, hogy egy bizonyos idő elteltével az ott szereplő, a személyével kapcsolatos információk tárolásának megszüntetését kívánja, a Bíróság rámutat, hogy ha az érintett által benyújtott kérelem nyomán megállapítást nyer, hogy e linkek listán való feltüntetése aktuálisan már összeegyeztethetetlen az irányelvvel, akkor az e listán szereplő információkat és linkeket törölni kell onnan. A Bíróság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy idővel még a pontos, nem hibás adatokat érintő, eredetileg jogszerű adatkezelés is összeegyeztethetetlenné válhat ezzel az irányelvvel, ha úgy tűnik, hogy ezen adatok az ügy körülményeinek összessége alapján a gyűjtésük vagy kezelésük céljára és az eltelt időre tekintettel nem megfelelőek, nem vagy már nem relevánsak, illetve túlzott mértékűek. A Bíróság hozzáteszi, hogy a keresőmotor működtetőjének adatkezelésével szemben az érintett által benyújtott kérelem elbírálása során többek között azt kell vizsgálni, hogy e személynek joga van‑e ahhoz, hogy a vele kapcsolatos információkat aktuálisan már ne lehessen a neve alapján indított keresés nyomán megjelenő találati lista segítségével a nevével összekapcsolni. Ha ez így van, akkor az ilyen információkat tartalmazó weboldalakra mutató linkeket törölni kell erről a találati listáról, kivéve, ha valamilyen sajátos ok, például e személy közéletben játszott szerepe igazolja a nyilvánosság ahhoz fűződő nyomós érdekét, hogy ezekhez az információkhoz egy ilyen keresés segítségével hozzá lehessen férni.
A Bíróság hozzáteszi, hogy az ilyen kérelmeket az érintett közvetlenül a keresőmotor működtetőjének címezheti, akinek megfelelően vizsgálnia kell azok megalapozottságát. Ha az adatkezelő e kérelmeknek nem ad helyt, az érintett a felügyelő hatósághoz vagy a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy az lefolytassa a szükséges ellenőrzéseket, és ennek következtében az adatkezelőt konkrét intézkedések megtételére kötelezze.
1A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24‑i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).
