Az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével szigorodtak az elévülési idő megszakításának szabályai. Az új kódex értelmében már nem elegendő a megszakításhoz, ha csak egyszerűen írásban felszólítják a cégek adósaikat a fizetésre. Polgári pert kell indítani és érdemben végigvinni ahhoz, hogy véletlenül se fusson ki a határidőből egy pénzkövetelés jogosultja. Mindez többtízezer hazai vállalatot érinthet érzékenyen, amennyiben nem követik a változó szabályokat. Komoly gazdasági hatással is járhat a módosítás, ha figyelembe vesszük, hogy, becslések szerint jelenleg is nagyságrendileg 1000 milliárd forint a hazai cégek kintlévősége.
Magyarországon a követelések általános elévülési ideje – azaz miután már bírósági úton sem lehet a szerződésből eredő anyagi vagy egyéb követelést érvényesíteni – öt év volt, ami az új Ptk. ez év márciusi hatálybalépésével sem változott. Ezt az időmúlást azonban a jog alapján bizonyos cselekményekkel meg lehet szakítani, amivel az elévülés időtartama elölről kezdődik. Ugyanakkor az, hogy milyen cselekmény alkalmas a megszakításra, alaposan megváltozott.
“Az új polgári törvénykönyv hatálybalépését követően a gyakorlat szempontjából nagyon fontos változás, hogy az elévülést megszakító körülmények között már nem említi a jogszabály a teljesítésre irányuló egyszerű írásbeli felszólítást” – magyarázta Tóth János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere, aki hozzátette: “Ugyanígy nem szakítja meg az elévülést a jövőben az sem, ha a követelést átruházzák vagy engedményezik, és erről értesítik a kötelezettet”.
Ezentúl az elévülési idő megszakításához a követelésnek a kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése lesz szükséges, ami a gyakorlatban egy peres vagy az azzal egyenértékű fizetési meghagyásos eljárást jelent.
Viszont még ebben az esetben is további követelmény az új kódex alapján, hogy az így megindult eljárásnak érdemben és jogerősen le kell zárulnia. Vagyis a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a bírósági eljárásnak csak akkor lesz az elévülést megszakító joghatása, ha az adott pert a felperes érdemben végigviszi és abban ítélet születik. Amennyiben a peres eljárás bármely okból megszűnik (például a felperes eláll a keresetétől), akkor azt úgy kell tekinteni, mintha nem is került volna sor a megszakítás érdekében a peres eljárás megindítására és az eredeti elévülési idő fog tovább „ketyegni”.
“Érdemes még megjegyezni, hogy a polgári bíróság hivatalból nem állapíthatja meg az elévülést, így annak bekövetkezése önmagában nem létesít perakadályt. Tehát a bíróság az egyébként már elévült követelésről előterjesztett kereseti kérelmet hivatalból (t.i., idézés kibocsátása nélkül) nem fogja elutasítani. A per formálisan meg fog indulni, és a követelés adósának kell az elévülési kifogását előterjeszteni, amiről a bíróság az ügy érdemében hozott ítéletében fog határozni” – hangsúlyozta Tóth János ügyvéd.
Végezetül érdemes tisztázni, hogy mikortól kell az elévülés megszakadásának új szabályait alkalmazni. Az új Ptk.-t hatályba léptető törvény rendelkezései szerint az új szabályok csak a március közepi hatálybalépést követően keletkezett követelésekre érvényesek. Tehát a 2014. március közepe előtt megkötött szerződésből fakadó követelések elévülése az adott határidőn belül továbbra is megszakítható egy írásos felszólítással. Mindez a hazai vállalatok számára azt jelenti, hogy a követeléseiket nem kezelhetik egyformán, hiszen más és más eszközöket kell alkalmazniuk attól függően, mikor keletkezett az adott követelés.
