Nem a mandátumot szerző képviselők, hanem a közös listán szereplő jelöltek arányában jogosultak a pártok a költségvetési támogatásra – mondta ki végzésében a Kúria, megváltoztatva ezzel a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.
A Kúriához az Együtt – A korszakváltók pártja fordult, az NVB keddi határozata miatt, amelyben a testület az áprilisi választások eredményeire épülve határozta meg a pártok költségvetési támogatásához szükséges arányokat. (Az NVB-nek ez volt a második döntése a témában: múlt héten szerdán már egyszer – egy jegyzőkönyvi döntésben – meghatározta az arányokat, ám akkor figyelembe vette a pártok egymás közötti megállapodását, holott azt csak a kampányfinanszírozásra lehet alkalmazni, mert a pártok működési támogatásának elosztását a párttörvény szabályozza.)
Az NVB határozatában a mandátumot szerzett képviselők arányában osztotta szét a mintegy 2,5 milliárdos keret 75 százalékát. (A fennmaradó 25 százalékot egyenlő arányban kell szétosztani az országos listákról mandátumot szerző pártok között.)
Az NVB határozata ellen az Együtt-A korszakváltók pártja fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. A felülvizsgálati kérelemben azt írták: az NVB-határozat melléklete helyesen tartalmazza, hogy “A közös listákra leadott szavazatok a lista állításában résztvevő pártok által állított jelöltek számának arányában kerültek felosztásra”, de mégsem ezeket a szavazatszámokat használták és minden jogszabályi hivatkozás nélkül, a megszerzett mandátumok arányában osztották meg.
A felülvizsgálati kérelem lényegében azon alapult, hogy az NVB a változatlan jogszabályi környezet mellett, az OVB 2002-es állásfoglalásától és az azon alapuló bírósági gyakorlattól jogszabályi hivatkozás nélkül eltért, amikor a közös listára leadott szavazatokat a közös listáról mandátumot szerzett jelöltek arányában osztotta meg, nem pedig a korábbi gyakorlat alapján a közös listán szereplő összes jelölt figyelembe vételével.
A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúria a végzése indokolásában emlékeztet rá: a párttörvény szerint a költségvetési törvényben meghatározott támogatási összeg 25 százalékát egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerzett pártok között, míg a fennmaradó 75 százalékot az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Az a párt nem jogosult támogatásra, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát nem szerzi meg.
A Kúria hangsúlyozta: a jogszabály a támogatást két részre osztja és annak elosztásánál más-más feltételeket határoz meg, a 25 százalékos mérték elosztásánál az országos listán parlamentbe bejutott pártok megszerzett mandátumait, a 75 százaléknál viszont a jelöltekre leadott szavazatok arányait veszi figyelembe.
Az a párt, amely nem jutott be a parlamentbe, a támogatás 25 százalékát kitevő összegből nem részesülhet, viszont nem zárható ki a 75 százalékos támogatási körből, márpedig az NVB jogértelmezése alapján ez következne be – olvasható a Kúria végzésében.
A bíróság szerint az NVB helyesen határozta meg a közös listára leadott szavazatok számát, azonban téves jogértelmezéssel arra jutott, hogy a megszerzett mandátumok figyelembe vételével osztja fel a támogatás másik részét.
Ha az NVB számítási módját tekintenénk helyesnek, akkor az 1 százalékot elért, de a parlamenti bejutást jelentő 5 százalékos küszöböt el nem érő pártok a fennmaradó 75 százaléknyi összegből támogatásra nem tarthatnának igényt – szögezte le a Kúria. Hozzátéve, hogy a párttörvény megalkotásával a jogalkotó célja a népakarat kialakításában és kinyilvánításában közreműködő párttevékenység támogatása volt és ehhez szükséges a pártok költségvetésből történő támogatása.
A támogatást lehet feltételhez kötni (ilyen az 1 százalékos küszöb elérése), de a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem ahhoz a további feltételhez köti az anyagi hozzájárulásra való jogosultságot, hogy a párt úgy bizonyítsa a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való részvételre való alkalmasságát, hogy mandátumot szerez – olvasható a végzésben.
A Kúria ezért a felosztási arányokat tartalmazó határozatot megváltoztatta, és a jelöltekre leadott szavazatok arányai figyelembe vételével állapította meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat.
A Kúria határozata ellen további jogorvoslatra nincs mód.
