Az alkotmányozás dilemmái címmel írt könyvet Trócsányi László, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Magyarország párizsi nagykövete. A korábbi alkotmánybíró kötetét csütörtökön mutatták be a Tisza-parti városban.
Martonyi János külügyminiszter hangsúlyozta, ez az első mű, amely alaposan, tárgyilagosan, több oldalról és szempontból feldolgozza a magyar alaptörvény megszületését, bemutatja a jogszabály jelentőségét, feltárja alkotmányjogi összefüggéseit.
A miniszter kifejtette, Trócsányi László a kötetben különbséget tesz az alkotmányjog és a politika között. Minden alkotmány hordoz politikai tartalmakat. Az alaptörvénnyel kapcsolatos vitákban ezeket is érintjük, mégis az alkotmányoknak van önálló rendszere, melyet tiszteletben kell tartani. Éppen ezért különbséget kell tenni a tisztán politikai, illetve a jogi vagy tudományos megközelítés között – közölte Martonyi János, aki a szegedi egyetemen a nemzetközi magánjogi tanszék tanára.
Az európai integráció legfontosabb kérdése ma az közösségi és a tagállami hatáskörök, értékek, célok, szempontok közötti egyensúly megteremtése. A kötet e téma az európai integráció szempontjából meghatározó területét, az uniós jog és a tagállami alkotmányok viszonyát is bemutatja – fejtette ki Martonyi János.
Az uniós jog abszolút primátusa az egyes tagállamok alkotmányjogával szemben már nem áll fönn. Az alkotmányos identitás fogalma egyre markánsabban megjelenik a tagállami alkotmánybíróságok többségének gyakorlatában – tette hozzá a külügyminiszter.
Trócsányi László elmondta, Magyarországon az új alkotmány elfogadását sokkal kevésbé övezte érdemi, intellektuális vita mint külföldön.
A professzor kifejtette, az alaptörvény olyan fontos dilemmákra helyezi a hangsúlyt, mint például miként lehet a globalizálódó világban a megszokottnál nagyobb hangsúlyt adni a nemzeti identitásnak, szuverenitásnak vagy helye van-e az egyéni szabadságjogokat előtérbe helyező liberális alkotmányjogi iskola mellett a közösségek érdekét védelmező, konzervatívnak mondott szemléletnek.
Magyarország olyan európai vitát indított el, amely még nem zárult le, sőt, talán most fog kezdődni – hangsúlyozta.
“Mi most keressük, határozzuk meg nemzeti identitásunkat, ennek rögzülése, elismertetése egy folyamat, amely csak párbeszéden alapulhat” – mondta Trócsányi László.
Az alkotmányos identitás a nemzeti identitás része, de ez nem jelenti azt, hogy az alkotmány minden cikkelye abszolút védelmet élvez – fogalmazott az egyetemi tanár, aki egyetért a kötet előszavát jegyző Paczolay Péterrel abban, a nemzeti alkotmányos identitásra hivatkozás nem lehet indok az európai államok közös alapjogi értékeinek megsértésére.
