A nemzetiségi középiskolai nevelés-oktatás számos problémával küzd. A legsúlyosabb gondokat a roma nemzetiségi oktatás és az egyenlő bánásmódhoz való jog viszonya idézi elő – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségek jogvédelmével megbízott helyettese.
A nemzetközi romanapon közzétett közlemény szerint Székely László ombudsman és Szalayné Sándor Erzsébet arra a megállapításra jutott, hogy a nemzetiségi oktatás új szabályozása sem hézag-, illetve ellentmondásmentes.
A nemzetiségi középiskolai nevelés-oktatás problémái közé sorolták, hogy annak nincs biztos tanulói és tanári utánpótlási bázisa, de tárgyi feltételei is hiányosak.
Mint kifejtették, a személyi és tárgyi feltételekben a roma nemzetiségi oktatásban jelentkeznek a legnagyobb problémák, miközben a roma nemzetiségi oktatás közvetett kapcsolatban áll az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód érvényesülésével is. A szakirodalom becslései szerint ugyanis a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nagyjából fele roma, és a roma tanulók majdnem kétharmada halmozottan hátrányos helyzetű, s ez “még a legfelkészültebb tanárokat is nyomasztóan nagy feladat elé állítja” – írták.
“Mivel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagy aránya egyfajta tanári kontraszelekciót is elindít, a roma nemzetiségi oktatást folytató intézményeknek kifejezetten és következetesen rosszak az eredményességi mutatóik” – olvasható a jelentésben. Mindezek miatt alapos okkal vethető fel a kérdés, hogy “a roma nemzetiségi oktatás mai állapota általában véve nem sérti-e a tanulók tanuláshoz fűződő, illetve az egyenlő bánásmódhoz való alapvető jogát” – jegyezték meg.
A biztos és helyettese álláspontja szerint átfogó, országos hatósági és hozzá kapcsolódóan független oktatásszociológiai vizsgálattal kellene feltárni a roma nemzetiségi oktatás tényleges helyzetét, a nemzetiségi oktatás igénylésének formai és tartalmi jogszerűségét, a személyi és tárgyi feltételek törvényességét, a működés pedagógiai-tartalmi színvonalát. E vizsgálat alkalmas lenne egy országos szegregációs térkép megrajzolására is – tették hozzá.
A jelentésben hangsúlyozták: “az államnak elsőrendű kötelezettsége az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme, ezért az állam szervei a jogellenesen megszervezett oktatási elkülönítés rendszerszintű és konkrét esetei kapcsán csak rendkívül alaposan elemzett és kivételesen súlyos okok alapján érvelhetnek az integráció érdekében szükséges intézkedések megtételének lehetetlenségével”.
Az ombudsmani hivatal 2010 óta öt átfogó nemzetiségi oktatási vizsgálatot folytatott le. Az óvodától a felsőoktatásig megrajzolt helyzetkép utolsó eleme a középiskolai vizsgálat volt. A vizsgálatsort lezáró jelentésben Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet 26 ajánlást, közöttük hét jogalkotási javaslatot fogalmazott meg – olvasható az alapvető jogok biztosa hivatalának közleményében.
