Az Alapjogokért Központ szerint az állampolgárok akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választás zajlott vasárnap Magyarországon, és jól vizsgázott az új választási eljárási rendszer és a választási szervek működése is.
A szervezet hétfői elemzésében az áll: az állampolgárok akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választás volt Magyarországon vasárnap. Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy a kormánypártok a korábbi választási rendszerben is megszerezték volna a mandátumok legalább 60 százalékát – írták.
A választójogi törvényt 2011-ben a kormány véleményezésre megküldte a Velencei Bizottságnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), azok 2012-es jelentésükben elismerőleg nyilatkoztak, rögzítve, hogy az új törvény “megfelelő alapot teremt arra, hogy valóban demokratikus választásokat rendezzenek Magyarországon”. A voksolás rendben, komolyabb jogsértések nélkül zajlott, jól vizsgázott nemcsak az új választási eljárási rendszer, hanem a választási szervek működése is – közölték.
Az elemzésben sorra vették a választási rendszer új elemeit. Az igazolással történő szavazást felváltó átjelentkezési eljárásban 120 ezer választópolgár tudott élni szavazati jogával. Először volt lehetőség arra, hogy a látássérültek Braille-írásos sablonnal szavazzanak, a mozgáskorlátozottaknak pedig akadálymentesített szavazóköröket biztosítottak.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult központ szerint a korábbi aggodalmak ellenére jól vizsgázott a szintén először lehetővé tett, levélben történő szavazás. Az azonosító nyilatkozatok ellenőrzésekor, a leveles szavazatok felbontásakor és számlálásakor jelen lehettek nemcsak a Nemzeti Választási Iroda, de a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a pártok és a nemzetközi megfigyelők, valamint a sajtó munkatársai is.
A szavazatszámláló bizottságokba a pártok most először nem egy, hanem két tagot delegálhattak, így a 2014-es volt az eddigi legjobban felügyelt választás: több mint 40 ezer delegált tag felügyelte a szavazást, tízezerrel több, mint 2010-ben.
A mostani választáson könnyebben lehetett jelöltet állítani, ehhez az eddigi 750 helyett 500 ajánlás kellett, ennek következtében a 2010-es 810 egyéni jelölt helyett az idén 1548 egyéni jelölt indult. Ez a rendszerváltozás utáni választásokon indulók számához közelít, ugyanis a 90-es években jellemzően 1500 felett volt az indulók száma – jegyezték meg. Minden eddiginél több, 18 párt állított országos listát, bár a 90-es években is 12-15 között mozgott az országos listák száma. A jelöltek és listák számának 2002-höz, 2006-hoz vagy 2010-hez képest történt megemelkedése annak köszönhető, hogy az új szabályozás megnyitotta az utat a kisebb pártok jelöltjei előtt is.
Az elemzés utal arra, hogy a kampányeszközök használatára – így különösen a plakátelhelyezési lehetőségekre – vonatkozó szabályozás többször a kritikák középpontjába került. A választási kampányidőszak ideje alatt több, egymásnak ellentmondó határozat után végül a Kúria egyértelműsítette a helyzetet, lehetővé téve mindenki számára a szinte korlátlan plakátelhelyezés lehetőségét. A szabályozás emellett egyenlő feltételeket biztosít a televízióban és rádióban történő kampányolásra valamennyi párt számára, valamint eltörölte a kampánycsendet. Ez nemcsak legális formába terelte a választások napján a korábbiakban is működő kampányt, hanem szabad utat engedett a webes eszközök használatának is.
A legtöbb kritika a választási jogszabályok elfogadásának módját, illetve a választókerületek meghatározását érte. Ezzel kapcsolatban azt írták: a választókerületi határokat a Velencei Bizottság által lefektetett kritériumokat, valamint a magyar közjogi hagyományokat figyelembe véve alkották meg. Hozzátették: így már nem fordulhat elő olyan extrém aránytalanság, mint a korábbiakban, amikor két körzet között a választópolgárok számát tekintve akár 300 százalékos eltérés is volt. Az új szabályok szerint a választókerületek nagysága nem térhet el az átlagostól 15 százaléknál nagyobb arányban, ha pedig meghaladná a 20 százalékot, akkor a jogalkotónak kötelessége módosítani a határokat.
Az elemzésben összevetették az új magyar választási rendszert nemzetközi példákkal. Mint írták, minden választási rendszert az arányosság és a kormányzati stabilitás szempontjaival szokás vizsgálni. A legtöbb rendszerben megjelennek torzító elemek, amelyek a stabil kormánytöbbség előmozdítását szolgálják. Példaként Görögországot említették, ahol 2012-ben a 29 százalékot szerző győztes párt a mandátumok 44 százalékához jutott. Az EBESZ azt a rendszert elfogadhatónak és támogatandónak tartotta, hiszen elősegíti a kormányozhatóságot .
A tiszta többségi rendszerre az angol képviselőházi választást és az Egyesült Államok képviselőházi és szenátusi választásait hozták példaként. A megjelenő nagyobb torzítások jelentős különbséget okoznak a szavazatarány és a mandátumban mérhető végeredmény között, ugyanakkor a többség és kormányozhatóság preferálása még nagy mértékű eltéréseknél is nemzetközileg elfogadott gyakorlat, ami ellen sem a Velencei Bizottság, sem az EBESZ nem emel kifogást. A magyar rendszer hagyományosan a középutat követi, amelyben mind a többségi elem, mind az arányosság szerephez jut.
Pálffy Ilona: hibátlanul működött a választási informatikai rendszer
A választási informatikai rendszer hibátlanul működött – mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Az NVI elnöke kifejezte köszönetét a vasárnapi országgyűlési választás lebonyolításában részt vevőknek. Emlékeztetett rá: a közigazgatás átszervezése miatt új emberek voltak az önkormányzatoknál, emiatt és az új választási eljárási törvény miatt “volt egy kis fennakadás”, de úgy látja, végül mindenki maradéktalanul teljesítette a feladatait.
A szavazókörök előtti sorban állásokról azt mondta: az “teljesen természetes volt”, hiszen az utolsó pillanatban emelkedett meg az átjelentkezéssel szavazók száma. Megjegyezte, hogy 2010-ben az 56 ezer igazolással szavazó voksolása éjfélig tartott, most a kétszer annyi átjelentkező szavazó szavazása lényegében egy szavazókör kivételével fél 9-re befejeződött, azaz lényegesen rövidebb idő alatt meg tudták oldani a több szavazó miatti feladatot.
(Négy ével ezelőtt hosszú sorban állás volt az országgyűlési választás első fordulójában azokban a szavazókörökben, ahol a nem a lakóhelyükön szavazók voksolhattak, az akkori szóhasználattal igazolással szavazókat akkor kézzel kellett felvezetni a szavazóköri névjegyzékbe, ami hosszadalmas volt, és az igazolással szavazók nagy száma miatt jelentősen lassította a voksolás folyamatát.)
Az NVI vezetője úgy fogalmazott, nem tartja “akkora problémának” azt, hogy sorban állás volt a szavazókörök előtt, de – mint mondta – “nyilvánvaló, hogy egy-két dolgot át kell gondolni”, azt, hogy miként lehet javítani a helyzeten. Ugyanakkor ez törvényi szabályozás kérdése – tette hozzá.
Pálffy Ilona azt mondta: véleménye szerint az a megoldás, ha az átjelentkezéssel szavazók egy viszonylag nagyobb térben voksolhatnak. Később újságíróknak azt mondta, Londonban például 4400-an szavaztak minden gond nélkül, igaz, ott egy 600 négyzetméteres helyiség állt rendelkezésre.
Beszélt arról is, hogy viszonylag kevés kifogás érkezett, érkezik a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Úgy tűnik, a kampánycsend eltörlése beválik, lényegesen kevesebb észrevétel, kifogás érkezett a helyi választási bizottságokhoz, és a napközbeni jelentéseknél sem volt sok a kampánnyal kapcsolatos probléma – tette hozzá.
Kapcsolódó cikk:
