Eddig mintegy másfél száz választási ügyben járt el a Kúria, közülük hat olyan volt, amelyben megváltoztatták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, jellemzően az esélyegyenlőség kérdéskörében felmerülő jogértelmezési problémák miatt – mondta el Madarász Gabriella, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának szóvivője.
Az új szabályozás szerint a választási ügyekkel kapcsolatos jogviták a helyi választási bizottságoknál indulnak, döntésüket az NVB előtt lehet megtámadni, az NVB határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet pedig a Kúria bírálja el. Alkotmányos alapjog sérelme esetén lehet az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulni alkotmányjogi panasszal.
A kúriai szóvivő elmondta: a január vége óta hozzájuk érkezett másfél száz ügyből negyvennégyet kellett formai okokból elutasítaniuk. Tipikus probléma, hogy nem jár el jogi képviselő az ügyben, vagy hiányoznak a törvényben előírt adatok. Az ügyek mintegy kétharmadában jóváhagyta az NVB támadott határozatát a Kúria. Az országos választási szerv döntései elleni jogorvoslatok eredményessége hasonló arányú, mint a korábbi választási időszakokban.
Abban a hat ügyben, amelyben megváltoztatta az NVB határozatát a Kúria, a választási alapelvek közül az esélyegyenlőség kérdése került a középpontba, de ez természetesnek tekinthető, hiszen a kampányidőszakra jellemző éles politikai versenyben tipikusan ennek a választási alapelvnek az érvényesülése a legvitatottabb – tette hozzá.
A hat, NVB-döntést megváltoztató kúriai határozatból kettő ahhoz a problémához kapcsolódik, hogy lehet-e villanypóznára választási plakátot helyezni. Március 5-én a Kúria a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény és egy kormányrendelet alapján úgy döntött, hogy tilos a kihelyezés, majd március 17-én a választási eljárásról szóló törvény alapján már arra az álláspontra jutott, hogy nem tilos.
A választási eljárásról szóló törvény kampányra vonatkozó fejezetének rendelkezései szerint kampányidőszakban a jelölőszervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot, és néhány kivétellel korlátozás nélkül helyezhetik el. Ilyen korlátozás, hogy épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. Továbbá a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
A Kúria március 17-i döntésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási szervek a választási eljárásról szóló törvény már említett rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, de nem alkalmazhatják például a közúti közlekedési szabályokat vagy a reklámtáblák elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat. Így pedig a plakátok villanyoszlopra helyezése nem sérti az ilyen ügyben alkalmazandó választási eljárási törvényt.
A Kúria március 17-i döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt a napokban utasította el az Ab.
Madarász Gabriella, aki korábban maga is kúriai tanácselnök volt, kiemelte: a legfelsőbb bírói fórum ezekben az eljárásokban szigorúan kötve van a benyújtott kérelemhez, annak keretein nem terjeszkedhet túl. Továbbá a kétféle döntés mögött meghúzódik az az alapvető elvi kérdés is, hogy egy választási ügy hátterében ott-e az egész jogrendszer, vagy pedig szigorúan a választási eljárás szabályai alapján kell az ügyeket megítélni. Ha például valaki közlekedési táblát takarna le választási plakáttal, nyilvánvaló, hogy a probléma megoldásához nem lenne elegendő csak a választási szabályok alkalmazása.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Kúria általános jogértelmezést nem adhat, kizárólag az NVB konkrét döntése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem keretei között hozhatja meg a döntését.
Két másik NVB-döntést megváltoztató kúriai határozat a nyíregyházi önkormányzat plakátolási gyakorlatával, illetve újságjával kapcsolatos. A legfelsőbb bírói fórum a napokban kimondta, hogy sérti a jelöltek, jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét a nyíregyházi önkormányzat eredményeit népszerűsítő plakátoknak az országgyűlési képviselő-választáson induló jelölt kampányplakátjai mellé helyezése.
A Kúria arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozás “a korábban hatályos eljárási törvénnyel szemben a kampánytevékenység körébe von minden olyan tevékenységet, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására, függetlenül a tevékenységet folytató személyétől. (…) Választási jogszabálysértés nem csak kampányeszközökkel és a jelöltek, jelölő szervezetek tevékenysége által valósítható meg. (…) Az önkormányzat – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene. (…) Az állam, illetve a közhatalommal rendelkező önkormányzat a ténylegesen kialakult versenyhelyzetet nem befolyásolhatja.”
A Kúria másik, nyíregyházi önkormányzattal kapcsolatos döntésében azt mondta ki, hogy a helyi önkormányzati lap az országgyűlési képviselő-választáson induló jelölttel kapcsolatos cikkek, valamint a nyíregyházi önkormányzat eredményeit népszerűsítő hirdetés közzétételével összességében sértette a választási eljárás esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét.
Sajtóhírek szerint a nyíregyházi ügyekben az Ab-hoz fordultak a Kúria döntései miatt.
Az ötödik ügyben – ahol a Kúria megváltoztatta az NVB döntését – a kérdés az volt, hogy szedhető-e közterület-használati díj azért, mert aláírásgyűjtés céljából a közterület egy részét elfoglalták, és egy kis asztalkára, úgynevezett kitelepülőpultra plakátot helyeztek. A Kúria szerint nem, ugyanis a választási cselekménnyel elfoglalt közterület ingyenesen használható, ilyen esetekre a közterület-használat általános szabályai nem vonatkoznak. A Kúria megállapította, hogy jogsértő volt, amikor február 21-én Mór városában a közterületen elhelyezett pulton történő ajánlásgyűjtést közterület-használati engedélyhez kötötték – ismertette Madarász Gabriella.
A hatodik ügyben a Kúria az NVB határozatát megváltoztatva megállapította: a TV2 azzal, hogy közzétette a kormány “Magyarország jobban teljesít” jelmondatú, jelölőszervezeteket népszerűsítő, politikai reklámnak tekinthető műsorszámát, megsértette a választási eljárás politikai reklám közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezését, és ennek következményeként a választási eljárásnak a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét.
Egy másik ügyben a Kúria érdemében nem változtatta meg a döntést, ám annyiban eltért az NVB eljárásától, hogy a legfelsőbb bírói fórum érdemben vizsgálódott, személyesen mentek ki a választási irodába, hogy vizsgálják, megvan-e a szükséges 500 szabályos ajánlása egy jelölőszervezetnek. A Kúria kimondta, hogy érdemi vizsgálat nélkül nem lehet jogsértésre hivatkozni, illetve azt megállapítani.
A fel nem használt ajánlóívek leadásával kapcsolatos határidő elmulasztása miatti tetemes bírságok kapcsán Madarász Gabriella elmondta: ezekben az ügyekben a szerveknek a törvény nem ad mérlegelési lehetőséget. Jogvesztő határidőről, objektív felelősségről van szó – figyelmeztetett a kúriai szóvivő, hozzátéve: úgy látja, a résztvevők sok esetben nem vették elég komolyan a rendelkezéseket.
Véleménye szerint a meglehetősen szigorú szabályozásnak van létjogosultsága a választásokkal kapcsolatban, a nemzetközi gyakorlatban is ez az elterjedt, hiszen a választási folyamatban éppen annak jellege miatt rövid határidőket határoznak meg, amelyek figyelmen kívül hagyása az egész választás komolyságát kérdőjelezné meg.
Kérdésre a kúriai szóvivő elmondta, hogy a külföldi szavazókkal kapcsolatos ügy nem érkezett.
Madarász Gabriella beszélt arról is, hogy a Kúria minden választás után értékeli saját munkáját, és az alkalmazandó jogszabályokkal kapcsolatban is tesz javaslatokat. Ilyen volt korábban az, hogy az indítványozónak közvetlen érintettsége legyen az adott ügyben, amit bizonyítani is tud, és így elkerüljék, hogy minden választási ügyben mind a nyolcmillió választópolgár potenciális indítványozó lehessen.
Eddig mintegy másfélszer annyi ügy érkezett, mint a korábbi két választás hasonló időszakában, ami részben annak lehet a következménye, hogy a jogorvoslati rendszer jelentősen megváltozott, a területi választási szervek megszűntek, csak helyi és országos van, és az utóbbi ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmek a Kúriához kerülnek.
A szóvivő elmondta: a Kúria közvetlen kapcsolatban van a NVB-vel, és amikor oda beérkezik egy döntéssel kapcsolatos felülvizsgálati kérelem, ez nyomban megjelenik a NVB honlapján, és ezt követően rövid úton értesítik a soron következő eljáró tanácsot. A választás jelenlegi szakaszában háromnapos határidők vannak, április 6. után az eredménymegállapítással kapcsolatban pedig egynaposak lesznek a határidők, de a Kúria, ahogy az eddigi hat választáson, úgy 2014-ben is tartani tudja majd a törvényi határidőket.
A volt kúriai tanácselnök elmondta: a bírák a jelentős munkaterhek ellenére szívesen végzik ezt a munkát, átérzik az úgynevezett választási, közjogi bíráskodás súlyát, az ország életében betöltött kiemelkedő jelentőségét.
