Kiegészítő szabályok kerülnek be a csődtörvénybe, például a csődegyezséget jóhiszeműen eljárva kell megkötni, az egyezség sem a hitelezők egészére, sem azok egyes csoportjaira nem lehet kirívóan előnytelen – egyebek mellett ezt a szabályt iktatta be kiegészítésként április 1-jétől a csődtörvénybe, a februárban született bizalmi vagyonkezelési törvény.
Kirívóan előnytelennek tartja a kiegészítés azt, ha az adós vagyonához képest méltánytalanul alacsony a hitelezők kielégítési aránya. Kirívóan előnytelen az is, ha egyes hitelezői csoportok hátrányosabb helyzetbe kerülnek másoknál.
Az adós – amint megkapja a felszámolásról az elsőfokú bírósági végzést – köteles 100 ezer forint céltartalékot képezni a felszámolási költségekre. Ilyen költség például a vagyon őrzése, a bankszámlavezetés, vagy az iratanyag rendezése. A céltartalékot az adós köteles a felszámoló rendelkezésére bocsátani.
A módosítás különféle kizáró szabályokat tartalmaz még. Így például az adós vagyontárgyait a felszámoló csak a hitelezői képviselet jóváhagyásával adhatja bérbe olyan személynek, aki a felszámolástól visszafelé számolt 1 éven belül az adós vezető tisztségviselője, illetve kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa volt.
