Az alaptörvényről, az új polgári törvénykönyvről, az önkormányzati közigazgatás új elemeiről, a bírói függetlenségről, a bírói jog hatásairól és korlátairól, továbbá az ügyészséggel kapcsolatos kérdésekről fejtették ki álláspontjukat a hivatásrendek vezetői és neves jogtudósok Kaposváron.
Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője, a Jogi beszélgetések című szakmai tanácskozás főszervezője a rendezvényt záró pénteki sajtótájékoztatón a témaválasztásról szólva közölte: olyan jogalkotási tevékenyen van túl az Országgyűlés, amely számos sarkalatos törvényt érintett, s ebből adódott, hogy az idén ezekről, azaz a jogrend új fundamentumairól essék szó a megye jogásztársadalma számára rendezett ünnepi eseményen.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke arról az új egyensúlyról szólt, amely az alaptörvény elfogadása után alakult ki az Ab hatásköreiben, nevezetesen, hogy az érdek nélküli általános normakontrollról áttevődött a hangsúly az egyéni jogsérelmek esetén benyújtható alkotmányjogi panaszra.
Az első évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt – mondta Paczolay Péter, hozzátéve: ugyanakkor, még ha kis számban is, de már kialakul az a gyakorlat, hogy az egyéni jogsérelmek esetén – akár jogszabályból ered ez, akár bírói ítéletből – ott jogorvoslatot kapnak az állampolgárok.
Az Alkotmánybíróság választásokkal kapcsolatos hatásköréről szólva a testület elnöke azt mondta: “ez egy teljesen új hatáskör, először élünk vele, és remélhetően az elkövetkező hetek várhatóan nagyszámú alkotmányügyi panaszát is kezelni tudjuk”.
Darák Péter, a Kúria elnöke szerint a jogrend fundamentumait nemcsak a törvényhozó által alkotott jogban találjuk, hanem ennek ugyanúgy része a bíró által alkotott jog. A bíró hozzá tud tenni a tételes jogszabályhoz, meg tud jeleníteni fontos alapelveket, amelyek időnként arra indítják a jogalkotót, hogy a bírói gyakorlatra is figyelemmel hozza meg az új szabályokat.
Példaként említette a választási jogorvoslatok jogát, amelyben elmondása szerint jelentős változások voltak a korábbi országgyűlési választásokhoz mérten, hiszen a Nemzeti Választási Bizottság határozatainak törvényességi vizsgálatát a Kúria végzi.
Az elmúlt időszakban viszonylag nagyszámú ilyen jogorvoslati kérelem érkezett a Kúriához – mondta
Darák Péter, hozzátéve: ezeket a kérelmeket három napos határidőn belül elbírálták.
A Kúria elnöke egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a választási jogorvoslatok során nem lehet számon kérni a bíróságokon, a Kúrián a teljes magyar jogrendszernek az alkalmazását.
“Mi ebben a három napos sommás eljárásban a választási eljárás szabályainak törvényességét vizsgáljuk” – jegyezte meg.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kiemelte: ma már az alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy az állam működése a hatalommegosztás elvén alapszik. “Ebben a rendszerben az igazságszolgáltatás a harmadik pillér, és ezért nagyon fontos, hogy a bíróságok magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek” – hangsúlyozta.
Az OBH elnöke fontosnak nevezte azt is, hogy “legyen társadalmi bizalom a bíróság iránt, a bírók működése iránt, enélkül ugyanis a jog puszta váz”. Fontos továbbá, hogy a bírók tudják, nem szabad visszaélni azzal a felelősséggel, azzal a hatalommal, ami a bíró kezében van – fogalmazott Handó Tünde, hozzáfűzve: figyelembe kell venni, hogy “a társadalom bizalma nélkül nem lehet jogot alkalmazni és érvényesíteni”.
Kitért arra is, hogy Magyarországon az európai átlagot meghaladó a magyar bíróságok iránti bizalom. Egy friss felmérésre hivatkozva közölte: a 28 uniós országból 16 van mögöttünk a sorban, “tehát nagyon jó eredményeket tudhatunk magunkénak” – tette hozzá Handó Tünde.
Polt Péter legfőbb ügyész szerint az ügyészség fundamentumai a függetlenség, az igazságszolgáltatás keretein belüli elhelyezkedés, az állami vádmonopólium, a közérdek védelme, valamint a törvényes, értékalapú, hatékony és átlátható működés.
Elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség most elkészült, 2020-ig szóló intézményi stratégiája 10 stratégiai célkitűzést, 36 részterületet határoz meg. “Ilyen még soha nem volt az ügyészség 150 éves történetében” – hangsúlyozta Polt Péter, aki reményét fejezte ki, hogy ennek segítségével az ügyészség “még az eddigieknél is hatékonyabban, a társadalom megelégedésére fog működni”.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke úgy vélekedett: “történelmi pillanatokat él a jogrendszer”, hiszen három-négy év alatt teljesen megváltozik. Példaként említette az új büntető törvénykönyvet (Btk.) és az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), hozzátéve, hogy már tart az előkészítése a polgári, illetve büntető eljárásjogi törvénynek. Mindezek a változások a jogásztársadalom gondolkodásmódjára is hatással vannak – jegyezte meg.
Kifogásolta a büntető törvénykönyvnél, hogy a jogalkotó bizonyos jogköröket megtartott magának, s elvetette a bírói mérlegelés lehetőségét. Azt is felvetette, hogy az eljárásokat azzal lehetne gyorsítani, ha visszaállítanák a vádlottak kötelező megjelenését, illetve bővítenék azon eljárások számát, amelyeknél a sértett dönti el, legyen-e bírósági ügy az esetből.
Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere a sajtótájékoztatón kiemelte: Kaposvár ugyan egyetemi város, ám nincs jogi kar, mégis évről évre elmennek oda a jogász szakma vezetői és legjegyzettebb tudósai.
A somogyi megyeszékhely 22. alkalommal adott otthont a rendezvénynek, amely időről időre lehetőséget ad arra, hogy górcső alá vegyék a korszakos joganyag-változásokat.
