Az ajánlóívek az ajánlószelvényeknél jóval biztonságosabbak, mivel egyediek és beazonosíthatóak – állapította meg az Alapjogokért Központ, miután megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelölt-állításhoz szükséges ajánlások gyűjtésének új szabályozását.
Korábban, a 176 egyéni választókerületet tartalmazó rendszerben a jelölt állításához 750 ajánlószelvényre volt szükség és egy választópolgár csak egy jelöltet ajánlhatott.
Az új, 106 választókerületes rendszerben már könnyebb jelöltet állítani, hiszen arányaiban is kevesebb, 500 ajánlás szükséges csak, ráadásul egy választópolgár több jelöltet is támogathat. A jogalkotó szándéka ezzel nyilvánvalóan az volt, hogy az új politikai formációk országgyűlési képviselethez jutásának esélyét növelje, erősítve ezzel a demokratikus versenyt is – olvasható a közleményben.
A központ elemzése szerint az ajánlószelvények “átláthatatlan és visszaélésekre lehetőséget adó” szabályrendszerével szemben az egyik legfontosabb, garanciális jellegű új szabály, hogy az ajánlóívet a választási iroda egyedi sorszámmal és bélyegzőlenyomattal látja el és azon a jelölt, a jelölő szervezet teljes nevét, valamint a válaszkerület megjelölését feltünteti. Ezzel biztosított, hogy az ajánlóív nem másolható, nem hamisítható, mivel a választási irodák ellenőrizhetik, hogy mely pártnak, jelöltnek milyen és hány ajánlóívet adtak át.
Szintén fontos garanciális elem – írták -, hogy az ajánlásgyűjtés során valamennyi ajánlóívre fel kell vezetni az ajánlást gyűjtő személy nevét és aláírását, amelyet később a választási iroda ellenőrizhet.
A központ szerint az is problémát jelentett korábban, hogy a választási értesítőt egyszerre küldték meg a választási szervek az ajánlószelvénnyel, azon pedig minden adat szerepelt, ami szükséges volt az ajánlószelvény érvényes kitöltéséhez. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a választási kampányban mindennapossá vált a postaládák feltörése és az ajánlószelvények nem a választó általi kitöltése.
Az új szabályozás azonban az ajánláshoz szükséges személyes adatok körét is megváltoztatta, kötelezővé téve a korábbiakhoz képest egy új adattípus feltüntetését: az ajánlóíven a választópolgár az anyja nevét is köteles megadni. Ez azért is fontos, mert ezt az adatot és a személyi azonosító számot a választási értesítő nem tartalmazza, így ezekhez a pártok illetéktelenül nem férhetnek hozzá.
Az elemzés szerint az ajánlóívekkel történő “kereskedés” megakadályozását és az ajánlóívek szigorú ellenőrzését szolgálja az a rendelkezés is, hogy a jelölőszervezetek a rendelkezésükre bocsátott összes, sorszámmal és bélyegzővel ellátott ajánlóívet kötelesek átadni a választási irodáknak.
Az új szabályzás szerint is ellenőriznie kell a választási irodának, hogy az ajánlást aláírták-e, de arra nincs mód, hogy az egyes ajánlásokhoz tartozó aláírásokat ellenőrizzék, már csak a valamennyi magyar állampolgárra vonatkozó, ezirányú hiteles nyilvántartás híján is.
Az Alapjogokért Központ szerint bár az ajánlóívek és ajánlások rendszere a korábbiaknál biztonságosabb lett, nem zárható ki a jogellenes magatartás az ajánlásgyűjtés kapcsán, ezeknek pedig választójogi, illetve büntetőjogi szankciója lehet. Mint írták, az ajánlásokkal kapcsolatban is jóformán bárki nyújthat be kifogást az illetékes választási bizottsághoz és ha helyt adnak a kifogásnak, a kérdéses ajánlást vagy ajánlóívet nem fogják figyelembe venni az ajánlások összesítésénél.
A központ elemzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy az ajánlásgyűjtéssel kapcsolatos jogellenes magatartásnak lehetnek büntetőjogi szankciói is, a “trükközők” az új büntetőjogi szabályozás értelmében tágabb körben büntethetők, mint korábban. Az új büntető törvénykönyv például már nemcsak azt az esetet rendeli büntetni, ha valaki a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, hanem azt is, ha valaki a jelölési eljárás során az ajánlásáért anyagi juttatást fogad el. Vagyis, amíg korábban az ajánlások “adásvétele” esetén csak a “vevő” (pártok nevében ajánlószelvényt gyűjtő) volt büntetendő, a hatályos szabályok alapján az ellenszolgáltatást elfogadó állampolgár is bűncselekményt követ el.
Az ajánlási folyamat manipulálása, például adatbázisból vagy másolással, az ívek cseréjével ajánlások “előállítása”, úgy, hogy a választópolgár aláírását odahamisítják, illetve pénzért vett aláírások gyűjtése azonban nem csak a választás rendje elleni bűncselekményt, hanem közokirat-hamisítást és személyes adattal való visszaélést is megvalósíthat. Ezen túlmenően, ha egy jelölő szervezet hamis aláírásokkal állít jelölteket vagy akár országos listát, és ezzel jogosultságot szerez költségvetési támogatásra, akkor az előzőekkel halmazatban költségvetési csalás elkövetésének gyanúja is megalapozott lehet – szögezte le az Alapjogokért Központ.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
