A sajtóban megjelent téves állításokkal szemben az új polgári törvénykönyvben (Ptk.) nem változik a sajtófotó készítésének szabályozása, csupán a megszilárdult bírói gyakorlat kapott helyet a kódexben – tájékoztatott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Hangsúlyozzák: az újonnan hatályba lépett törvénykönyv csak pontosítja a képmáshoz való jogok megsértésének megfogalmazását.
A korábbi szabályozás szerint is “a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”. Ugyanakkor a “bármiféle visszaélés” fordulatot a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezte, hogy abba a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, és nemcsak az, ha engedély nélkül hozzák nyilvánosságra a felvételt.
Ez azt jelenti, hogy az új Ptk. vonatkozó rendelkezései csupán ezt a bírói gyakorlatot rögzítik – hangsúlyozza a KIM.
A képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs “alakisághoz” kötve, vagyis történhet ráutaló magatartással is.
Az új Ptk. kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását.
A tömeg fogalmát ugyan az új Ptk. nem definiálja, ám “a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként”.
A nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel “a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül”.
Mindezek alapján téves az az állítás, amely szerint “ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt”, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja – közölte a minisztérium.
A szaktárca közleményében kiemelik, hogy az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok biztosa, aki korábban már több olyan fórumon is részt vett, ahol a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és jogszabály megvitatására.
