“Az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek” – állapította meg az alapvető jogok biztosa 2014. március 10-dikén közzétett jelentésében. A jelentés a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület közérdekű bejelentésére reagált.
A panaszos 2013. november 14-én fordult az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalához. Panaszában előadta, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján ismeretlen időre hozzáférhetővé váltak a még nyilvánosságra nem hozott szabadalmi bejelentések, ezért a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult, illetve felvette a kapcsolatot az SZTNH-val is, eljárásának eredményeképpen azonban a szabadalmi ügyvivői kamara előtt vele szemben indult fegyelmi eljárás. A panasz kapcsán felmerült a tulajdonhoz, illetve a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogokkal összefüggő visszásság gyanúja, ezért Székely László ombudsman vizsgálatot folytatott le az ügyben.
Az ombudsman megállapította, hogy az államnak a szabadalmi bejelentés kezdeti szakaszában is “biztosítania kell a szabadalom megszerezhetőségének objektív kereteit, nem követhet el olyan mulasztást, amely érdemben akadályozza az alkotmányos tulajdon későbbi megszerzését”. Ezen objektív intézményvédelem szempontjából nem releváns, hogy ezt hogyan ítéli meg a joggyakorlat, önmagában elegendő, hogy fennállt a nem nyilvános szabadalmi bejelentésekhez való hozzáférés lehetősége. Az ombudsman szerint nincsen vita a tekintetben, hogy az SZTNH 2012 óta “elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát”. Székely László vizsgálati eredményei alapján megállapítja, hogy “az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek”.
Ettől független kérdés, hogy milyen kár érte a szabadalmi bejelentőket. Az érintettek ezért polgári peres eljárást kezdeményezhetnek az Alaptörvény alapján. Az ombudsman az SZTNH korai adatbevitelével kapcsolatos esetleges államtitoksértés kapcsán kifejti, hogy az állam a saját maga által elkövetett hibáinak maga viseli a következményeit, alapjogi szempontból nem értelmezhető az adatok minősítéséhez fűződő államérdek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is elmarasztalja az ombudsman. A közérdekű bejelentés mindenben megfelelt az akkor hatályos törvénynek. A KIM törvényellenesen járt el, amikor nem a törvény eljárási rendjének megfelelően kezelte a beadványt. “A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog magában foglalja a panaszok és a közérdekű bejelentések tisztességes intézésének követelményét is” – fejti ki az ombudsman. A KIM a közérdekű bejelentő irányában ezeknek nem tett eleget, ezzel “a panaszos tisztességes hatósági eljáráshoz való jogával összefüggő visszásságot okozott”.
A Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot. A Kamarát az SZTNH elnöke közvetlenül és egy személyben felügyeli a vonatkozó törvény szerint, aki ellenérdekű félnek tekintendő. E kamara – versenytársakból álló fegyelmi tanácsa – kizárta tagjai sorából a közérdekű bejelentést tevő Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnökét, aki egyben szabadalmi ügyvivő is. Az ombudsman szerint a tisztességtelen eljárás látszata alkalmas az államba vetett bizalom megingatására. Az ügyben dr. Török Ferenc, a kamara elnöke is érintett. Itt a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot állapított meg az ombudsman. Ez utóbbi ügyben az alapjogok sérelmén túl külön vizsgálatot is kezdtek a közérdekű bejelentők védelme szempontjából.
A teljes jelentés elolvasható itt.
