Az Alapjogokért Központ szerint megfelelnek az alkotmányossági kritériumoknak a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok külképviseleteken történő személyes szavazására vonatkozó rendelkezések.
A központ elemzésében felidézte, korábban az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy a levélben szavazó határon túli magyarok és a szavazás napján külföldön tartózkodó, de lakóhellyel rendelkező választók közötti megkülönböztetés igazolható. E tekintetben ugyanis e két csoportba tartozó személyek nem rendelkeznek azonos jogi státusszal, a rájuk vonatkozó szabályozás és a megkülönböztetés alkotmányos alapja a magyarországi lakcím, illetve annak hiánya. Tekintettel azonban arra, hogy a lakcímmel rendelkezők a határon túliaktól eltérően így azonos jogi státusszal bírnak, közöttük megkülönböztetés már nem tehető a szavazás módját illetően.
Így a jogalkotónak vagy minden, lakcímmel rendelkező választópolgár számára biztosítania kellene a levélben való szavazás lehetőségét, mely átláthatatlan helyzetet eredményezne, vagy a jelenleg is hatályos személyes voksolást írhatja elő – rögzítették.
A központ szerint éppen akkor valósulna meg alkotmányellenes, tiltott diszkrimináció, ha a lakcímmel rendelkező állampolgárok homogén csoportján belül a külföldön tartózkodóknak biztosítaná a jogalkotó a levélben történő szavazás lehetőségét, míg például az átjelentkezőknek vagy valójában valamennyi, belföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak nem. Így az alkotmányellenes helyzet elkerülése érdekében a jogalkotónak az utóbbiak számára is garantálnia kellene a levélben való szavazás jogintézményét, ami nyilvánvalóan átláthatatlan és életszerűtlen helyzetet eredményezne. A jogalkotónak tehát az azonos státuszú személyek választójogi szabályozásánál mindössze két egymást kizáró lehetősége van: vagy minden azonos státuszú állampolgárnak biztosítja a levélben történő szavazás jogintézményét, vagy egyiküknek sem, az alkotmányosság próbáját kiálló “köztes megoldásra” nincs lehetőség – írták.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
NVB: A levélben szavazók a külképviselet épületében nem szavazhatnak
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) iránymutatást adott ki arról, hogy azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakóhelyük, és Magyarország külképviseletein veszik át a szavazási levélcsomagjukat, nem tölthetik ki a szavazólapjukat és az azonosító nyilatkozatot a külképviseleten.
Patyi András, az NVB elnöke az ülésen elmondta: azok a választópolgárok, akik levélben szavaznak, jogosultak arra, hogy az úgynevezett szavazási levélcsomagot (amely tartalmazza a szavazólapot, a válaszborítékot és a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozatot) személyesen vegyék át egyes kijelölt külképviseleteken. A törvény pedig lehetővé teszi, hogy a levélben szavazó választópolgár személyesen adja le szavazatát a külképviseleten.
Az NVB azért adott ki iránymutatást, mert felmerült a kérdés, hogy a levélcsomag átvétele és a szavazatot tartalmazó boríték leadása között el kell-e hagynia a választónak az épületet.
Az NVB szerint a levélben szavazásról szóló rendelkezések nem szabályozzák kifejezetten a kérdést, hogy a választópolgár hol jogosult a szavazólap és a nyilatkozat kitöltésére.
A bizottság álláspontja ugyanakkor az, hogy a választás alapelveivel ellentétes lenne, ha a választó a szavazás helyszínén tölthetné ki a szavazólapot és a nyilatkozatot. Ezért a testület iránymutatása azt tartalmazza, hogy el kell hagynia az átvétel helyszínéül szolgáló épületet a szavazólap átvétele után.
A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok a belgrádi, beregszászi, bukaresti, csíkszeredai, eszéki, kassai, kolozsvári, pozsonyi, szabadkai és ungvári külképviseleten vehetik át a szavazási levélcsomagot.
