A segítő kutyák alkalmazásának feltételei az elmúlt években javultak, jelentős a fejlődés a közszolgáltatók gyakorlatában, bár a jogszabály nem rendelkezik arról, miként ellenőrzik az előírások betartását – állapította meg Székely László alapjogi biztos a négy évvel ezelőtt hatályba lépett rendelet gyakorlati utóéletét vizsgálva.
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében azt írja, az ombudsman szerint a törvény és a szabálysértési rendelet nem fedi egymást, valamint nincs elegendő pályázat, tehát pénz a kutyák kiképzésére.
Székely László alapjogi biztos az illetékes minisztériumokhoz fordult, jelentésében pedig az előrelépés elismerése mellett azt is megállapítja, hogy a segítő kutyák alkalmazását szabályozó rendelet és alkalmazása továbbra sem felel meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményben rögzített, Magyarországon is törvénnyel kihirdetett normáinak. Ebből következően sérül a fogyatékossággal élőket megillető emberi méltósághoz való jog, illetve nem valósul meg a fogyatékossággal élő személyek alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye sem.
2008-ban az akkori állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálta a vakvezető kutyákkal közlekedők jogait is. A jelentésben feltárt visszásságok orvoslása érdekében kezdeményezte a vonatkozó jogszabályi rendelkezések olyan irányú módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a vakvezető kutyával közlekedők az élelmiszer-elárusító helyekre a kutyáikkal is bejussanak. Az illetékes miniszter a kezdeményezéssel egyetértett, és a védelem körét a vakvezető kutyáknál szélesebb körre is kiterjesztette.
Ennek eredményeként az önálló életvitelük elősegítésében, illetve a veszélyhelyzet elhárításában segítő, kutyát alkalmazó személy a lakosság elől elzárt területek kivételével jogosult a kutyát használni a közszolgáltatást nyújtó intézmény, szolgáltató területén és egyéb, mindenki számára nyitva álló létesítményben vagy területen.
A négy évvel a jogszabály-módosítás hatályba lépése után Székely László ombudsman utóvizsgálatában azt állapította meg, hogy a gyakorlatban a korábbinál lényegesen kevesebb a korlátozás. A közszolgáltatók igyekeznek mindent megtenni azért, hogy biztosítsák a gazdák számára a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést, így akadálymentes és a segítő kutyával is megközelíthető ügyfélszolgálati irodákat, várótermeket, eladó tereket alakítottak ki. Egyes kereskedelmi üzletláncok is kiemelt figyelmet fordítanak a munkatársaik tájékoztatására, továbbképzésére, oktatására.
A Budapesti Közlekedési Központ igyekszik lehetővé tenni, hogy a segítő kutyával érkezőknek külön leállítsanak egy mozgólépcsőt; ez azonban nem mindenütt és nem minden napszakban lehetséges, ami a biztos álláspontja szerint messzemenően nem meríti ki a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát.
A kiképző szervezetek mégis arról tájékoztatták az ombudsmant, hogy a fentiek ellenére előfordul, hogy megtiltják a kutyával való belépést. Ennek hátterében a segítő kutyák alkalmazásáról szóló jogszabály ismeretének hiánya, vagy nem megfelelő ismerete állhat.
A vizsgálat feltárta, a segítő kutyák alkalmazását szabályozó rendelet és a szabálysértési törvény nincs összhangban. A rendelet szerint a segítő kutyára nem kell szájkosár, a törvény előírásai szerint viszont – a vakvezető és a mozgáskorlátozottat kísérő kutya kivételével – a többi segítő négylábúra szájkosarat kell tenni, ha például a gazdájával üzletbe megy, vagy tömegközlekedést vesz igénybe. Így viszont a – szintén segítő kutyának minősülő – hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő, valamint a terápiás kutyát alkalmazó embert hátrányos megkülönböztetés éri. Több jogszabály pedig leszűkíti a segítő kutya fogalmát a vakvezető kutyára – jegyzi meg a hivatal közleménye.
A vizsgálatból kiderült: a jogszabályok nem rendelkeznek a közszolgáltatást nyújtó intézmények jogszabályi kötelezettségeinek ellenőrzéséről, illetve azok megszegése esetén az alkalmazható, hatékony, és a jogszerű jogalkalmazást elősegítő szankciókról, a jogorvoslat lehetőségéről. Ugyancsak probléma, hogy a kiképzés alatt álló segítő kutyákat nehéz felkészíteni egyes váratlan helyzetekre, mert nincs szabályozva, miként mehetnek be a kiképzetteknek már nyitva álló területekre.
A segítő kutyákat kiképző szervezetek folyamatos forráshiánnyal küzdenek, a csekély számú pályázat kiírása kiszámíthatatlan és esetleges, a feltételeik pedig nem életszerűek: például legtöbb esetben 6-12 hónapot támogatnak, annak ellenére, hogy egy segítő kutya felkészítése 18-24 hónapot igényel – olvasható az ombudsmani jelentésben.
