Az Európai Bizottság továbbra is elemzi a magyar földtörvényt, és még nem jutott el a következtetések levonásáig – közölte szerdán Brüsszelben Michel Barnier belső piaci EU-biztos hivatala.
A Kurier című osztrák napilap keddi internetes cikke szerint Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági miniszterhez intézett levelében Barnier azt írta, attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény “megteszi a szükséges lépéseket”. Michael Spindelegger osztrák pénzügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva az osztrák álláspont megerősítéseként értékelte “egy kötelezettségszegési eljárás esetleges megindítását”.
Barnier hivatala azonban – Chantal Hughes szóvivő nevében – azt válaszolta, hogy továbbra is a magyar jogszabály elemzéséről szóló korábbi közlésük van érvényben. Barnier biztos említett levele is ezt tartalmazza, és azt “nem lenne helyes az osztrák álláspont megerősítéseként értelmezni”.
Ugyanitt február 19-én arról tájékoztatták a nemzeti hírügynökséget, hogy az Európai Bizottság elemzi a magyar földtörvényt, és amennyiben arra a következtetésre jut, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, akkor megteszi a szükséges lépéseket a módosítása érdekében.
Abban a válaszban – ami tehát a mostani tájékoztatás szerint továbbra is érvényes – az állt, hogy az EU-jog értelmében az olyan korlátozások, amelyek más EU-országbeli embereknek történő földeladásra vonatkoznak, a tőke szabad mozgásának korlátozását jelentik. A tőke szabad mozgása – az emberek, az árucikkek és a szolgáltatások szabad mozgásával együtt – annak a négy alapszabadságnak az egyike, amelyeken az EU egységes piac nyugszik. Ez a négy szabadság az európai integráció alapelvei közé tartozik az EU megalapítása óta. A tagállamok nem “szemezgethetnek” e szabadságok között, hogy eldöntsék, melyeket alkalmazzák – írta Barnier biztos hivatala, hozzátéve ugyanakkor azt is: “bizonyos esetekben e szabadságok korlátozása elfogadható, ha az arányos, igazolt, és közérdeket szolgál”.
Magyarország – emlékeztetett február 19-én az Európai Bizottság – átfogó szektorális reform részeként új szabályokat fogadott el a mezőgazdasági föld és az erdő megszerezhetőségét, illetve használatát illetően. Az uniós testület jelenleg elemzi ezeket az új előírásokat, tekintettel arra, hogy a magyar EU-csatlakozáskor kitűzött átmeneti derogáció – a közös uniós szabályok alkalmazása alóli ideiglenes mentesülés – ez év április 30-án lejár.
Az új szabályozás “a tőke szabad mozgásának különböző korlátozásait látszik tartalmazni” – olvasható a bizottsági tájékoztatásban. A brüsszeli bizottság ezért mérlegeli, hogy a korlátozások mögötti különböző indokok és a jogalkotás által követett politikai célok igazolják-e ezeket a korlátozásokat. Azt is ellenőrzik, hogy ezek az intézkedések arányosak-e, és nem mennek-e túl azon, ami szükséges a legitim célkitűzések eléréséhez. Az elemzés kiterjed arra is, hogy érvényesül-e az EU-jog által megkívánt diszkriminációmentesség.
A brüsszeli tájékoztatás szerint különálló kérdésnek számít azoknak a külföldi – főként osztrák – gazdálkodóknak az állítólagos birtokvesztése, akik már használnak Magyarországon mezőgazdasági földet, főként haszonbérleti formában. Az Európai Bizottság ezt a külön kérdést is megvizsgálja. Barnier hivatalának álláspontja szerint “feltéve, hogy az adott szerződések a nemzeti jog értelmében érvényesek, az, ha a földhasználókat kárpótlás nélkül megfosztják beruházásuk értékétől, aggályokat vet fel az EU-joggal – különösképpen a tőke szabad mozgásának elvével és a vállalkozás szabadságával – való összeegyeztethetőséget illetően”.
