Számos gazdasági szerződés forma kerül be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály március 15-én hatályba lépő változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. A törvényhozók létrehozták a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által működtetett hitelbiztosítéki nyilvántartást, amelybe be kell vezetni a faktoring, az ingóságra vonatkozó pénzügyi lízingszerződéseket, zálogjogot és tulajdonjog fenntartást.
A franchise szerződést jogbérletnek nevezi a jogszabály hatodik könyve, ahol a kötelmi jog formáit taglalja. Franchise-ba adni szerzői jogvédelem valamint iparjogvédelem alatt álló tárgyakat, illetve védett ismeretet lehet. A franchise-ba vevő ezeket használhatja, illetve hasznosíthatja. A franchise-ba adó kötelessége az átadott jogok zavartalan használatának a garantálása, míg a franchise-ba vevő köteles a kapott ismereteket megóvni.
Amennyiben a szükséges alapanyagot a franchise-ba adó biztosítja, a franchise-ba vevő csak akkor térhet át másik szállítóra, ha az előbbi a megrendelését nem teljesítette. A franchise-ba vevőt a partnere utasíthatja arra, hogy őrizze az ő jó hírnevét. Ha ebből kár származik, akkor azért a franchise-ba adó felel.
A faktoring szerződés alapján az adós harmadik személlyel szembeni követelését a faktorra engedményezi, de ha a harmadik személy esedékességkor nem fizet, akkor az adós köteles visszafizetni a faktornak a követelésért kapott pénzt, annak a kamatával együtt.
A gyakorlatban kétféle faktoring működik: az egyikben a faktor megvásárolja – rendszerint diszkont áron – a követelést és utána saját kockázata lesz annak behajtása. A másik eset viszont a kölcsönhöz hasonló: akinek követelése van egy gazdasági partnerével szemben, de az – jogszerűen – csak később fizet, akkor ezt a követelést átadja a faktornak, aki kifizeti neki a követelés értékét.
A Ptk. definíciójában a követelés átadója a faktor adósa. Ha a faktor nem jut hozzá a követeléshez, akkor visszaadja azt az eredeti tulajdonosának – az adósnak – aki köteles a faktortól kapott pénzt, annak a kamatával együtt visszafizetni.
A faktoring szerződés akkor érvényes, ha bejegyezték a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében – a futamidő végén – a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével.
A gyakorlatban ismeri az operatív lízing fogalmát is, amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, ez a forma azonban nem került be a Ptk-ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók.
A pénzügyi lízingben a lízingbe vevő – a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól – használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik. A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, feltéve, hogy ahhoz a lízingbe adó hozzájárult.
A lízing tényét, ha az ingatlan, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, ha pedig ingó dolog, akkor a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyeztetni.
A szakjogászok már felhívták az érintettek figyelmét, hogy a tartós bérletnek nevezett konstrukció – a Ptk. fogalma szerint az operatív lízing – amennyiben annak futamideje eléri a dolog gazdasági élettartamát, illetve a lízing (bérleti) díj meghaladja a lízingelt tárgy piaci értékét – az új szabályok szerint átminősül pénzügyi lízinggé.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kötelessége hitelbiztosítéki nyilvántartás működtetése, annak – az üzemszerű karbantartás időszakot kivéve – minden munkanapon legalább 8 órától 20 óráig elérhetőnek kell lennie.
A felhasználóként történő nyilvántartásba vétel – a regisztráció – a hitelbiztosítéki rendszer felületén kezdeményezhető. A regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező a közjegyző előtt, az adatai valósággal egyezőségéről nyilatkozatot tesz.
A regisztrációs kérelem sikeres benyújtása esetén biztosít a MOKK hozzáférést a hitelbiztosítéki rendszerhez. A regisztrált felhasználónak a hitelbiztosítéki nyilatkozatát minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia. A nyilatkozatot tevőnek költségtérítést fizet a szolgáltatásért.
A hitelbiztosítéki rendszer felületén bárki, azonosítás nélkül betekinthet a zálogkötelezett nevének – magánszemély esetén a születési időpontja és anyja neve – megadásával. A kiadott eredmény közli, hogy az illető szerepel-e, és ha igen, akkor milyen minőségben, a nyilvántartásban.
