Sok alkotmányjogi panasz érkezhet az Alkotmánybírósághoz (Ab) a Kúria, illetve az ítélőtáblák választási ügyekben hozott döntéseinek felülvizsgálatát kérve – mondta az Ab elnöke Szegeden.
Paczolay Péter a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Móra Ferenc Szakkollégiuma által szervezett Választás 2014 című konferencián kifejtette, a beadványokkal kapcsolatban olyan elvi kérdések merülhetnek föl, amelyek érdemi megválaszolására a törvényben meghatározott határidő nem biztos, hogy elegendő.
Az SZTE politológiai tanszékét is vezető professzor közölte, a jogszabályok alapján az Ab-nek három munkanap alatt kell döntenie az indítvány befogadásról, és azt követően három munkanap alatt kell érdemben elbírálnia a panaszt.
A beadványokról előreláthatólag öttagú tanácsok döntenek, de ha tömegesen érkeznek ügyek, nem kizárt, hogy háromtagú tanácsok állnak föl – közölte az elnök. Szerinte azonban jobb volna, ha az elvi kérdésekről teljes ülések határozhatnának.
A szavazást megelőzően várhatóan a politikai reklámokkal, a kampánnyal kapcsolatos ügyek, az egyéni választókerületi jelölteket, a listákat és a névjegyzéket érintő kifogások érkeznek a testülethez, majd a politikai alapjogok érvényesülésével kapcsolatos indítványokat kaphat az Ab – tudatta Paczolay Péter.
A professzor közölte, hogy az alaptörvény hatálybalépése óta eddig öt, a választásokat érintő eset volt, amelynek elbírálásáról döntenie kellett a testületnek. Ezek közül a legfontosabb a köztársasági elnök indítványa alapján született, az előzetes választási regisztrációt is érintő határozat volt. Az Ab elnöke a döntést alapvető jelentőségűnek tartja, mert lerakta azokat a sarokköveket, amelyek támpontul szolgálhatnak a kampánnyal és a választásokkal kapcsolatos határozatoknál.
