Az ukrán parlament vasárnap eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt. A jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát.
Gajdos István, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője felszólalt az ukrajnai magyar kisebbség jogainak védelme érdekében. Gajdos szerint 2012-ben egy igazán európai léptékű és szellemű nyelvtörvényt fogadott el Ukrajnában a parlament.
“E dokumentum regionális státuszt biztosított Ukrajnában számos kisebbségi nyelvnek, közöttük anyanyelvünknek, a magyarnak is. Magyarország vezetői, közöttük Orbán Viktor miniszterelnök is szorgalmazták e jogszabály valóra váltását, magyar közösségünk számára fontosnak nevezve azt” – fejtette ki.
Hangsúlyozta, hogy “az ukrajnai belpolitikai válság nyomán hatalomra kerülő erők közel sem európai hozzáállást tanúsítva eltörölték e progresszív nyelvtörvényt”.
Gajdos István kifejezte meggyőződését, miszerint nem léphetnek fel a kisebbségek ellen azok, akik valóban Európába vágynak.
“Határozottan elutasítom a kisebbségi, így az ukrajnai magyarság jogainak szűkítését, és arra szólítom fel az ukrajnai, így a kárpátaljai magyarságot és szakmai szervezeteket, hogy ítéljék el a nyelvtörvény eltörlését. Egyben arra kérem a magyar kormányt, személyesen Orbán Viktor miniszterelnök urat és Martonyi János külügyminiszter urat, minél előbb vegyék fel a kapcsolatot az ukrajnai illetékesekkel, járjanak el annak érdekében, ne csorbuljanak közösségünk jogai, nehogy azt a szvobodás (nacionalista Szabadság párti) Irina Farion nevével is fémjelzett törvénytervezetet fogadja el az ukrán parlament, amely totális egynyelvűsítéssel fenyeget Ukrajnában” – jelentette ki Gajdos István parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
EBESZ-biztos: Nyugtalanságot szülhet a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása
Aggodalmának adott hangot az elmúlt napok egyes ukrajnai fejleményeivel kapcsolatban Astrid Thors, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekért felelős biztosa.
“Az ukrán Rada által hozott döntés, amellyel megsemmisítette a kisebbségi nyelvhasználatot lehetővé tévő törvényt, további nyugtalansághoz vezethet, főleg egy olyan helyzetben, amelyben a nyelvhasználati politika ilyen megosztó kérdés” – írja Thors, aki alapvetően amiatt aggódik, hogy ez a lépés tovább élezheti az amúgy is bizonytalan helyzetet például a Krím-félszigeten. Ugyanakkor ez a törvény Kárpátalja egyes magyar lakta településein a magyar nyelv használatát is lehetővé tette.
A biztos óva intette az ukrán hatóságokat további elhamarkodott lépésektől, ugyanakkor felszólította őket, hogy minden nyelvi és etnikai kisebbség szempontjait tartsák szem előtt.
“Történelmének e kulcsfontosságú időszakában Ukrajnának olyan vezetőkre, törvényekre és politikákra van szüksége, amelyek az egységet és nem a széthúzást szolgálják” – állapítja meg Astrid Thors.
Az EBESZ kisebbségügyi biztosa egyúttal úgy véli, hogy az ukrán hatóságoknak széles körű konzultációt kell majd folytatniuk, hogy az új nyelvhasználati törvény az ukrán társadalom minden tagjának igényeit kielégítse, beszéljenek akár ukránul, akár oroszul, akár valamilyen más nyelven. Thors azt is kívánatosnak tartaná, hogy az ukrán hatóságok nemzetközi szervezetekkel, az Európa Tanáccsal és az EBESZ-szel is egyeztessenek annak érdekében, hogy a nyelvtörvény megfeleljen az európai mércéknek.
KüM: a nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti az új vezetés elkötelezettségét a demokrácia mellett
“Az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése megkérdőjelezheti a felálló új ukrán vezetésnek a demokrácia melletti elkötelezettségét” – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium (KüM) politikai igazgatója a Jurij Muska budapesti ukrán nagykövettel folytatott budapesti megbeszélésén.
A tárca a találkozóról tájékoztató közleményében kiemelte: a megbeszélést az ukrajnai fejlemények, az ukrán parlament hétvégén hozott döntései indokolták, továbbá a visegrádi négyek (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország), valamint Románia, Görögország és a Bulgária külügyminisztereinek budapesti tanácskozása.
Takács Szabolcs a megbeszélésen tájékoztatta a nagykövetet a visegrádi csoport magyar elnökségi programjába illeszkedő külügyminiszteri egyeztetésről, és jelezte, hogy a tárcavezetők szót váltanak az ukrán helyzetről.
A politikai igazgató, helyettes államtitkár aggodalmának adott hangot az ukrajnai nyelvtörvény hatályon kívül helyezése miatt, mivel ez a határozat megkérdőjelezheti, hogy az új ukrán vezetés elkötelezett a demokrácia mellett. Magyarország már jelezte aggályait európai partnereinek is – tették hozzá.
Takács Szabolcs a diplomatának reményét fejezte ki, hogy az erőszakmentesség tartós lesz Ukrajnában, és megkezdődik a politikai és gazdasági stabilizáció. A magyar kormány mindenben kész támogatni az ukrán nép szuverén és legitim döntésén alapuló demokratikus folyamatokat – idézték a közleményben a politikai igazgatót. Takács Szabolcs hozzátette: ehhez azonban az ukrajnai politikai erőknek is figyelembe kell venniük a Magyarországnak kiemelten fontos kérdéseket.
Az ukrán nagykövet ígéretet tett az ukrajnai kisebbségeknek is megfelelő, új nyelvtörvény elfogadására – közölte a Külügyminisztérium.
