Soron kívüli vizsgálatot és gyorsított eljárást rendelt el a Emberi Jogok Európai Bírósága egy olyan perben, amely a kijevi események miatt indult – közölte a strasbourgi testület.
Ez a második olyan beadvány, amely az ukrán válság miatt született, és amelyet sürgősséggel tárgyalnak a strasbourgi bírák. Február elején Ihor Szirenko ügyét vette előre a bíróság, aki azért perelte be Ukrajnát, mert a kijevi tömegoszlatás alkalmával megverték és jogellenesen fogva tartották.
Jurij Derevjanko a február 18. óta zajló rendőri erőszak miatt tett panaszt az emberi jogi bíróságon, és azt állítja, hogy a hatóságok éles lőszert, robbanóanyagokat és a hideg ellenére vízágyút vetettek be a tiltakozók ellen, több embert is megöltek.
Derevjanko szerint fellépésével a rendőrség megsértette a tiltakozók élethez való jogát, a kegyetlen vagy embertelen bánásmód tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a gyülekezés és egyesülés szabadságát, a jogorvoslathoz fűződő jogot és a magántulajdonhoz való jogot is, amelyet mind szavatol az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely Ukrajnára is vonatkozik.
A beadvány soron kívüli vizsgálatáról és gyorsított tárgyalásáról az elnöklő bíró döntött, aki egyúttal felkérte az ukrán hatóságokat, hogy március 14-ig írásban jutassák el Strasbourgba észrevételeiket az ügyben.
Moszkva nemzetközi ellenőrzést sürget az emberi jogok védelmében
Az emberi jogok Ukrajnában való tiszteletben tartásának nemzetközi ellenőrzését sürgette vasárnap az orosz államfő mellett működő emberi jogi tanács elnöke, és arra kérte az ukrán hatóságokat, hogy engedjék be képviselőjüket az országba.
Mihail Fedotov szerint az emberi jogok biztosítása most alapvetően fontos az Oroszországgal szomszédos országban. Közölte, hogy az általa vezetett testület számára is ez az elsődleges, minthogy Ukrajnában “nem kevés orosz állampolgár él”. Az orosz elnöki emberi jogvédő tanács elnöke ezért fordult ismételten az ukrán hatóságokhoz, hogy engedélyezzék Andrej Jurovnak, a Moszkvai Helsinki Csoport jogvédő szervezet szakértőjének, az orosz emberi jogi tanács tagjának a beutazását.
Jurovot február 9-én visszafordították az ukrán határról, és közölték vele, hogy nem kívánatos személy Ukrajnában. A jogvédő egy nemzetközi tanácskozásra, Kijevbe akart utazni és ott találkozott volna az ukrán törvényhozás mellett működő emberi jogi biztossal. Mihail Fedotov már akkor hivatalos kéréssel fordult az ukrán hatóságokhoz, hogy oldják fel a szakértőjükre vonatkozó beutazási tilalmat.
A Kreml, a moszkvai külügyminisztérium, és az orosz törvényhozás már többször jelezte aggodalmát a Viktor Janukovics hatalma ellen fellépő ellenzéki csoportok és a Kijevben fellépő radikális, nacionalista erők oroszellenessége miatt. Az állami sajtóban megjelent írások, valamint a televíziós csatornákon sugárzott politikai elemzések szerzői attól tartanak, hogy az orosz származású, illetve orosz állampolgársággal rendelkező ukrajnai lakosok a szélsőséges csoportok támadásának áldozataivá válhatnak.
A Rosszija 24 orosz állami televízió vasárnap arról számolt be, hogy az ukrajnai ellenzék be akarja tiltani az orosz televíziók és rádiók adásainak sugárzását Ukrajnában. Eszerint a kijevi parlamentben, a Verhovna Radában olyan törvényjavaslatot nyújtottak be a Szvoboda párt képviselői, amely megakadályozná az olyan tévék és rádiók adását, amelyek nem a Majdan, vagyis a kijevi főtéren tüntető ellenzékiek véleményét tükrözik.
Kapcsolódó cikk:
