Nincs szükség hirtelen változtatásokra a Kúria Büntető Kollégiumán, a helyzet rendezett, a munka megfelelő intenzitással zajlik – mondta Székely Ákos, a testület hétfőn kinevezett új vezetője. Csaknem harminc éves bírói pályafutására tekintettel a kollégiumvezető alapvető céljának tartja, hogy a Kúria és az alsóbb fokú bíróságok között élénk és folyamatos, élő kapcsolat legyen.
A kollégiumban három bírói tanács, a kollégiumvezetővel együtt összesen 18 bíró ítélkezik. A nyugdíjazások idején a kollégium bíráinak csaknem fele kényszerült távozni, ennek ellenére megfeszített munkával meg tudták akadályozni, hogy az eljárások elhúzódjanak, hátralék keletkezzen – mondta Székely Ákos.
Jelenleg is néhány hónapon-fél éven belül lezárul egy büntetőügyben a felülvizsgálati eljárás a Kúrián – tette hozzá.
Az új büntető törvénykönyv (Btk.) alkalmazásával kapcsolatban a kollégiumvezető elmondta: mire a kódex tavaly nyáron hatályba lépett, a kollégium már felülvizsgálta az alsó fokú bírákat orientáló mintegy száz kollégiumi véleményt, végrehajtotta a szükséges változtatásokat, így azok naprakészek.
Pillanatnyilag nincs elbírálásra váró jogegységi indítvány a büntető kollégiumban. A Btk. kodifikációja során a széles közvéleményben vihart kavaró kérdések – például a 12-14 év közöttiek büntethetősége vagy a jogos védelem – a Kúrián még nem jelentkeztek. Ha a jogos védelem megfelelően működik, akkor ez a probléma ezután sem jut el a legfelsőbb bíró fórumra, hiszen éppen az a lényege, hogy bizonyos körülmények között büntetlenséget garantál a megtámadottnak – mondta.
Azokra az aggályokra reagálva, amelyek szerint a jogos védelem, a középmérték vagy az úgynevezett három csapás szűkíti a bírói mérlegelést, az új kollégiumvezető azt mondta: ennek éppen az ellenkezője az igaz, a szankciórendszer szélesítésével az új törvény tágította a bírói mérlegelés lehetőségét. Egyes kérdések mindig késztethetnek vitára, egyébként a három említett jogintézmény már része volt a korábbi Btk.-nak, így az ítélkezési gyakorlatnak is – tette hozzá
Székely Ákos szerint a Btk. előkészítése kellően széles keretek között zajlott, a bíráknak volt idejük és módjuk arra, hogy felkészüljenek az új szabályok alkalmazására.
Az új büntetőeljárási törvény koncepciója is elkészült, jelenleg a kodifikációs bizottság dolgozik rajta. Az új kollégiumvezető ezzel kapcsolatban azt emelte ki: mindenki, így természetesen a tárgyalásokat vezető, ítélkező bíró számára is az a legfontosabb, hogy átlátható, egyszerű, könnyen alkalmazható legyen az eljárási törvény.
Hozzátette: jövő év elején lép hatályba az új büntetés-végrehajtási törvény, és ezzel kapcsolatban lehetnek feladatai a büntető kollégiumnak.
Székely Ákos kúriai bírót pályázat nyomán nevezte ki a Kúria Büntető Kollégiumának vezetőjévé Darák Péter, a legfelsőbb bírói fórum elnöke hétfőn.
Székely Ákos február 17-én kezdte meg kollégiumvezetői tevékenységét, megbízatása hat évre szól. Elődje, Kónya István 2012 nyarától a Kúria elnökhelyettese is volt, két megbízatását egyszerre látta el.
Székely Ákos 1955-ben született Budapesten. Jogi diplomáját 1981-ben szerezte, 1985-től bíró a Budai Központi Kerületi Bíróságon, 1992-től a Fővárosi Bíróságon ítélkezett, 1995-től tanácselnökként. 2009-től a Fővárosi Ítélőtábla, 2012-től a Kúria bírája. A jelenlegi nyugdíjszabályok mellett éppen kitöltheti hatéves mandátumát.
Székely Ákos ítélkezett szellemi alkotásokkal kapcsolatos ügyekben, vám- és devizaügyekben, gazdasági bűnügyekben, a közélet tisztasága elleni cselekményekben, kábítószeres és élet elleni ügyekben.
Az ítélkező munka mellett részt vesz a szakvizsgáztatásban, a fogalmazó-, titkár- és bíróképzésben. 2007-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Intézetének megbízott óraadója, társszerzője több jogi publikációnak.
