Az Európai Unió Bírósága elé utalta a német alkotmánybíróság azt a kérdést, hogy összefér-e az uniós joggal az Európai Központi Bank (EKB) felső korlát nélküli államkötvény-vásárlási programja.
A karlsruhei bíróság pénteki közleménye szerint “nyomós érvek” szólnak amellett, hogy az EKB az OMT néven ismert programmal túlterjeszkedik a hatáskörén és megsérti a monetáris finanszírozás – a költségvetés jegybanki finanszírozása – tilalmát.
Az államadósság-válsággal küzdő euróövezeti tagországok állampapírjainak felvásárlása révén kialakulhat “a források újraelosztása”, egy ilyen “pénzügyi kiegyenlítő rendszer” létrehozásáról azonban nem rendelkeznek az uniós szerződések, az EKB mandátuma pedig nem terjed ki önálló gazdaságpolitika folytatására. Ugyanakkor a programról nem a német alkotmánybíróságnak, hanem az Európai Unió legfelső jogértelmező fórumának kell döntenie – fejtették ki a közleményben.
Ez az első eset, hogy a német alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságától kér jogértelmezést.
Az alkotmánybírósági vizsgálatot tavaly indították el, miután több mint 35 ezer aláírással alátámasztott panaszt nyújtottak be az intézménynek.
Az OMT-t bírálta többek között a Bundesbank, a német nemzeti bank szerint a program a bankóprés beindítását, monetáris finanszírozást jelent, ami nemcsak tilos, hanem az inflációt is gerjesztheti, holott az EKB legfőbb feladata éppen az infláció féken tartása.
Az EKB 2012 szeptemberében döntött a program elindításáról. A szabályok szerint az EKB akkor vásárolhat állampapírt valamely euróövezeti tagországtól, ha erre a tagország felkéri, és cserébe vállalja, hogy államháztartási reformokat hajt végre uniós felügyelet alatt. Eddig egy tagország sem igényelt támogatást az OMT-től, a programra így egy centet sem kellett költeni.
Ugyanakkor az a lehetőség, hogy a szorult helyzetbe kerülő országok az EKB-hez fordulhatnak, és az intézmény hajlandó korlátozás nélküli mennyiségben felvásárolni állampapírt, jelentősen enyhítette a válsággal küzdő euróövezeti tagországok államkötvényeire nehezedő piaci nyomást, javítva az államháztartás finanszírozási lehetőségeit.
Mario Draghi, az EKB elnöke azzal indokolta a program elindítását, hogy a kötvényvásárlások egyetlen célja az euró megmentése lenne, és nem államok megmentése a csődtől.
