A harminc legnagyobb európai bankot érinti az a javaslat, amit az Európai Bizottság terjesztett elő szerdán az uniós bankszektor szerkezetének reformjáról. A javaslat az utolsó fogaskerék az európai pénzügyi szektor válságot követő újraszabályozásának gépezetében.
Az európai bankszektor négy éve kezdődött, több mint 30 ”törvényből” álló újraszabályozásának utolsó fejezetét jelenti az a rendeleti javaslat, amit szerdán terjesztett elő az Európai Bizottság a bankszektor strukturális reformjáról.
A legújabb kezdeményezés, amely a pénzügyi válságot követő rendrakás utolsó epizódja lesz, azon nagybankok kockázatait igyekszik kezelni, amelyek a szakzsargon szerint „túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek”, túl összetettek ahhoz, hogy egyszerűen szanálni lehessen őket, és túlságosan költséges lenne a megmentésük.
A javaslat, amely becslések szerint a 30 legnagyobb európai bankot érinti majd, a Bizottságnak azt a szándékát tükrözi, hogy ne hagyjon elvarratlan szálakat a pénzügyi szektor stabilizálásában és azoknak az anomáliáknak a felszámolásában, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a súlyos pénzügyi és gazdasági válsághoz.
„Amit eddig elvégeztünk, az a bankok nagy többségének esetében garanciát jelenthet a jövőbeli kilengések ellen. De, nem elég a legnagyobb bankok esetében” – jelentette ki Michel Barnier, az EU belső piaci biztosa.
A konkrét javaslatok Brüsszelnek azt a törekvését tükrözik, hogy az egész rendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű hitelintézetek saját profit növelésére irányuló, sokszor spekulatív tevékenységei ne sodorják veszélybe a betétgyűjtési üzletágat és a pénzügyi rendszer egészét.
A Bizottság javaslata – ami a tagállamok és az Európai Parlament elé kerül – ezért megtiltaná a pénzügyi eszközökkel és árukkal való saját számlás kereskedést. Arról a saját számlára történő kereskedésről van szó, aminek kizárólagos célja a bank profitszerzése. Barnier és kollégái szerint ez a tevékenység rengeteg kockázattal jár, ugyanakkor nem hoz kézzelfogható hasznot sem a bank ügyfeleinek, sem a szélesebb értelemben vett gazdaságnak. A válságot megelőzően az európai bankok tevékenységének körülbelül 15 százalékát tette ki a saját számlás kereskedés, ami mostanra ugyan visszaszorult 2-4 százalékra, de beavatkozás nélkül valószínűleg újra erőre kapna.
A rendelet tervezete emellett megnyitná az utat a bankok kereskedési és betétgyűjtési üzletágának egymástól való „strukturális” elkülönítése előtt, amennyiben az előbbi tevékenység a felügyelet megítélése szerint túlságosan kockázatosnak minősül. A bankfelügyeleteknek (az euróövezeti bankok esetében az Európai Központi Banknak, a bankunión kívül eső bankok esetében a tagállami hatóságoknak) jogukban áll majd előírni, hogy az olyan nagy kockázatú kereskedési tevékenységeket, mint az árjegyzés, az összetett derivatívák és az értékpapírosítási műveletek a csoporton belüli, különálló kereskedési jogalanyokhoz helyezzék át. A leányvállalatosításnak is nevezett formula ugyanakkor nem jelentene egyet a bankcsoportok feldarabolásával – mutatnak rá Brüsszelben.
Ezek a szabályok azokra a bankokra vonatkoznának, amelyek átlépnek bizonyos küszöbhatárokat, így teljes eszközállományuk eléri a 30 milliárd eurót, kereskedési tevékenységük értéke pedig a 70 milliárd eurót vagy a bank teljes eszközállományának a 10 százalékát. E paraméterek alapján lőhető nagyjából be az, hogy körülbelül 30 nagy bank kerülne a rendelet hatálya alá, amelyek együttesen az európai bankeszközök 65 százalékát teszik ki.
Ha azonban a nagybankok hitelt érdemlően bizonyítani tudják majd a felügyeletet ellátó hatóság felé, hogy a kereskedésből keletkező kockázatokat más eszközökkel mérsékli, akkor lehetősége lesz arra, hogy ne különítse el jogilag és operatívan is a tevékenységet.
A banki reform harmadik elemét képező átláthatósági javaslat olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a szabályozó hatóságok és a befektetők is jobban megértik majd az értékpapír-finanszírozási ügyleteket (például a repo ügyleteket). Annak megakadályozása a fő cél, hogy a bankok tevékenységeik egy részét a kevésbé szabályozott árnyékbanki szektorba áthelyezve próbálják megkerülni a szabályokat.
A Bizottság reméli, hogy a Tanács és a Parlament 2014 végéig, 2015 elejéig elfogadja a jogszabályt, ami 2015 július 1-jén léphetne hatályba. A saját számlás kereskedésre vonatkozó tilalom 2016. júliusától, a különválasztás pedig 2017. júliusától lépne érvénybe és lenne alkalmazandó a javaslat értelmében.
