Németországban az alkotmánybíróság az alaptörvénynek megfelelőnek minősítette keddi ítéletében a nemzeti filmtámogatási rendszert, amely ellen mozihálózat-üzemeltető cégek nyújtottak be panaszt.
A 2004-ben életbe lépett fimfinanszírozási törvény miatt négy moziüzemeltető vállalkozás fordult a karlsruhei alkotmánybírósághoz. Elsősorban az úgynevezett filmgyártási hozzájárulást kifogásolták. Álláspontjuk szerint a járulék kivetése alkotmányellenes, mert a kultúra a tartományok hatásköre, a pénzt pedig egy szövetségi szintű szervezet, az országos filmtámogatási hivatal (FFA) szedi be.
A panaszosok szerint a járulékfizetési kötelezettség alanyait is helytelenül jelölték ki, mert például a német filmek külföldi forgalmazásával foglalkozó cégeknek nem kell fizetniük, holott nekik érdekükben áll a hazai filmgyártás fejlesztése, ellentétben a moziüzemeltető társaságokkal, amelyek többnyire amerikai filmeket mutatnak be, német műveket pedig alig, ráadásul a tőlük elvont pénzből gyakran olyan filmeket gyártanak, amelyekre szinte senki nem vált jegyet.
Az alkotmánybíróság a csaknem tíz éve zajló vitát lezáró ítéletében kiemelte, hogy a filmfinanszírozási törvény nem kulturális, hanem gazdasági jellegű jogszabály, hiszen a film mint ipar fejlesztéséről szól, és ezen nem változtat, hogy a filmalkotás kulturális “jószág” is, ezért a szövetségi állam rendelkezik felhatalmazással a terület szabályozására. Az alkotmánybíróság elutasította a panaszosok másik fő érvét is, álláspontja szerint a járulékfizetésre kötelezettek köre és a járulék felhasználása között kellően erős a kapcsolat.
A német filmgyártásban szinte egyöntetű megkönnyebbüléssel fogadták a döntést, kiemelték, hogy a járulék eltörlése a szakma ellehetetlenülését okozta volna.
Az FFA-nak a moziüzemeltetők mellett a DVD és egyéb videóformátumok forgalmazói, valamint a közszolgálati televíziók fizetnek járulékot. A járulék mértéke a moziüzemeltetők esetében a mozitermenként számolt éves bevétel átlagosan nagyjából 2 százaléka. Az FFA a legutóbbi, 2012-es adatok szerint összesen 97 millió euró bevételhez jutott a járulékból, ami a filmgyártás támogatására fordított állami – szövetségi és tartományi – kiadások egyharmadát fedezte.
