Az iraki EU-missziót megjárt magyar jogász szerint több nemzedék munkája kell ahhoz, hogy az országnak reális esélye legyen kilábalni a terrorizmus és a korrupció mindent elborító mocsarából, és békés, prosperáló országgá váljon. Viplak Ádám elmondta, hogy ma még az iraki büntető törvénykönyv (Btk.) Allahhal kezdődik és Szaddámmal végződik, vannak bíróságok, ahová csak golyóálló mellényben tanácsos belépni, a börtönökbe pedig még úgy sem.
A magyar szakember 2012 nyarától 2013 decemberéig az unió Integrált jogállamiság elnevezésű programjában vett részt, az volt a feladata, hogy iraki bírákat, ügyészeket, rendőröket képezzen.
Az iraki miniszterelnök kérésére érkező mintegy ötventagú nemzetközi csoport egy oktatási csomagot ajánlott fel, amelyből a helyi szakemberek választottak. Az egyik kiemelt téma a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem volt, ugyanis ahogy Szaddám rendszere megdőlt, megnyíltak a határok, és megnőtt a veszélye annak, hogy külföldi terroristák érkezzenek az országba, illetve a keresett iraki bűnözök elmeneküljenek.
Irak korábban angol befolyás alatt állt, jogrendje mégis a 19. századi kontinentális, elsősorban francia jogra épült, mára azonban meglehetősen elavult – mondta. A büntető igazságszolgáltatás fejlesztése, a jogállami technikák terjesztése és az emberi jogok érvényesítése uniós célkitűzés. Az EU hosszú távú érdeke az iraki konszolidáció, hiszen minél élhetőbb az ország, annál kevesebb a menekült az unióban – magyarázta a büntetőjogász. Úgy véli, még rengeteg tennivaló lenne az országban, de a misszió folytatását Anglia és Észtország megvétózta. Ez nem annyira a közel-keleti országgal, inkább az EU belső feszültségeivel függhet össze – vélekedett.
Viplak Ádám elmondta: mielőtt jelentkezett volna a misszióba, már a pályázaton való indulás előfeltétele volt a Belügyminisztérium által szervezett alaptanfolyam, amely a biztonsági kockázatok csökkentését célozta. A tananyagban szerepelt például terepjáró-vezetés, elsősegélynyújtás, különféle túlélési technikák ismerete, például emberrablás esetére. A sikeres pályázat után a célország specialitásaira is igyekeztek felkészíteni, így például fegyverismeretet is oktattak.
A magyar jogász az úgynevezett zöld zónában, Bagdad egyik belső, külföldiek tartózkodási helyéül szolgáló védett negyedében élt. Mint mondta, ez a terület helyi viszonylatban biztonságosnak számít, bár nem ritka, hogy fegyverropogásra, bombarobbanásra ébrednek az ott élők. Másfél év alatt többször megtámadták a kerület megerősített kapuit, de miután az amerikai katonák nagy része távozott, a terroristák felhagytak azzal a korábbi gyakorlattal, hogy vaktában rakétákat lőjenek be a külföldiek által lakott negyedbe.
A zöld zónát elhagyva az európai fogalmak szerinti közbiztonság ismeretlen fogalom. Viplak Ádám fegyvertelen volt, de mindenhová hat testőr kísérte három páncélautóval. Az unió nagyon ügyel alkalmazottainak biztonságára: míg például az ENSZ-missziókban bizonyos kockázatokat bekalkulálnak, addig az EU számára elfogadhatatlan az emberi élet elvesztése – jegyezte meg.
Előfordult, hogy azon az útvonalon, amelyen a jogász a testőreivel az egyik nap végighaladt, másnap több halálos áldozatot követelő merénylet is volt. A szunnita-síita ellentétek miatt a vallási ünnepeken rendszeresek a pokolgépes merényletek, de a bagdadi piacon is gyakori a terrortámadás.
Viplak Ádám elmondta, hogy a dél-iraki Bászra városában járt olyan bíróságon, ahol jobbnak látta magán hagyni golyóálló mellényét, mert az épületben szinte mindenki fegyvert viselt. Börtönbe pedig el sem ment, mert kísérői nem tudták garantálni a testi épségét.
Az iraki férfiak jelentős részének van fegyvere. Egyes becslések szerint amikor az amerikai erők lefegyverezték az iraki hadsereget, kézifegyverek millióinak veszett nyoma. Ez az arzenál nagyrészt a feketepiacra került, és önmagában is elegendő a 33 milliós ország felnőtt férfiainak felfegyverzéséhez – mondta a jogász. Az a személyes benyomása, hogy az elmúlt másfél évben nem javult az ország közbiztonsága. Míg 2012 nyarán 20-25 naponta volt egy jelentősebb terrorakció az országban, 2013 végén már ötnaponta fordult elő ilyen. Vélhetően gyengül az iraki biztonsági erők teljesítménye, és egyre hatékonyabbak a terroristák, akik külföldről is kapnak támogatást – tette hozzá.
Szaddám Huszein elítélése kapcsán Viplak Ádám az általa megismert iraki emberek véleményét tolmácsolta: szerintük a 2006 decemberében végrehajtott halálos ítélet igazságos, az iraki bíróság eljárása pedig korrekt volt. Az irakiak számára manapság már nem Szaddám a legnagyobb probléma, hanem a mindennapi megélhetés, az ellátás, a terrorizmus és a korrupció.
Bagdad egyes felmérések szerint a világ egyik legkevésbé élhető fővárosa: az utcák máig életveszélyesek, akadozik a víz- és az áramszolgáltatás. A 2003 tavaszán megindult háború az irakiak számára nem minden téren hozta meg azokat a pozitívumokat, amelyeket remélhettek tőle. Szaddám diktatúrájában rettegtek az emberek, és ezért rend volt, a háború nyomán azonban kaotikus állapotok alakultak ki, amelyek évek múltán is alig-alig javulnak – vélekedett a magyar jogász.
A legsúlyosabb problémákat okozó terrorizmusért és korrupcióért azonban az irakiak mégsem elsősorban az amerikaiakat hibáztatják, érzik, hogy ezek mélyen gyökeredző belső problémák, amelyekkel alapvetően nekik kell megküzdeniük. A konszolidáció egyik elengedhetetlen feltétele a képzés. Generációk maradnak ki az iskolapadból, mert a polgárháborús viszonyok között az életben maradás, megélhetés az elsődleges. Több nemzedék munkájára lesz szükség ahhoz, hogy Irak a békés hétköznapok és a prosperitás országává váljon – mondta Viplak Ádám.
