A szociális biztonsághoz való jog alkotmányos minimumának garantálása az állam kötelessége – állapította meg az ombudsman, miután munkatársai helyszíni bejárást tartottak a külföldiek balassagyarmati közösségi szállásán. Székely László annak következményeit elemezte, hogy a korábbi 18 helyett már csak két hónapot tölthetnek a közösségi szálláson az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek. A változással járó alapjogi probléma megoldása az ombudsmani vizsgálat közben született meg.
A 2013 szeptemberében bekövetkezett változás nyomán másfél év helyett két hónapra csökkent az az idő, amit a Magyarországra illegális módon érkező, ezért, vagy más okból idegenrendészeti eljárás alá vont külföldiek eltölthetnek a közösségi szállásokon. A két hónap elteltével el kell hagyniuk a közösségi szállást. Ha nincs hova menniük – azaz nincs rokon, ismerős, aki befogadná őket – akkor kötelező tartózkodási helyet jelölhetnek ki a számukra. A belügyminiszter arról tájékoztatta Székely László ombudsmant, hogy a tartózkodási hely kijelölése nem kötelezi az érintett önkormányzatokat az ilyen külföldiek ellátására, de az önkormányzatok a saját költségvetésükből adhatnak szociális segélyt.
A 2013. szeptemberi jogszabályváltozás után az ilyen külföldi, ha Magyarországon maradt, hajléktalanná vált. Menekültstátusz hiányában nem fért hozzá a szociális ellátásokhoz, nem vállalhatott munkát, nem volt társadalombiztosítása. A hajléktalanszállókra korlátozott lehetőséggel, főként tisztálkodásra engedték be, és ahogy egy korábbi ombudsmani vizsgálat megállapította, volt, akit azért nem is fogadhattak be, mert nem értett magyarul, tehát például nem ismertethették vele a szabályokat.
Ezt a problémát jogszabályi változások, közöttük a szociális ellátásokról szóló törvény 2013. december 3-ától hatályos módosítása úgy oldotta meg, hogy a külföldiek számára is lehetővé tette az éjjeli menedék és a hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevételét. Székely László alapjogi biztos ezt rögzítve is felkérte a belügyminisztert és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőjét, hogy kísérjék fokozott figyelemmel a közösségi szállást két hónap után elhagyó külföldiek sorsát, és az érintetteket arra kérte, hogy számoljanak be majd a jogszabályi változásokat követő fél év tapasztalatairól.
Az ombudsman egyúttal felhívta a figyelmet az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatára, amely szerint az állam kötelezettsége a szociális ellátáshoz való jog alkotmányos minimumának garantálása. Ez elengedhetetlen az emberi méltósághoz való jog, belőle következően az élethez való jog érvényesüléséhez, amit az állam életvédelemmel összefüggő kötelezettsége is előír.
