Elnapolta a határozat kihirdetését a szlovák alkotmánybíróság az állampolgársági törvénynek a alkotmánnyal való összeegyeztethetőségéről. A kassai székhelyű bíróság szerdán tartott meghallgatást az ügyben, de úgy döntött, hogy határozatot csak február 26-án hoz.
A törvény megvizsgálását még 2011 szeptemberében kezdeményezte a pozsonyi törvényhozás 30 ellenzéki képviselője, arra hivatkozva, hogy a jogszabály – amelynek alapján szlovákiaiak százait fosztották meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik ország állampolgárságát – nem egyeztethető össze az alkotmánnyal, amely kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.
A szerdai nyilvános ülésen a taláros testület a beadvány kezdeményezőinek részéről Gál Gábort, a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti képviselőjét hallgatta meg, aki az elnapolásról szóló döntés kihirdetését követően azt mondta: biztató jelnek tartja azt. “Ha az Ab számára egyértelmű lett volna, hogy elveti a beadványunkat, azt könnyedén megfogalmazhatta volna” – jelentette ki Gál Gábor. Úgy vélte, a döntéshozatal új időpontja miatt félő, hogy abba “beleszólhat” a márciusban tartandó szlovák államfőválasztás vagyis nagy nyomás nehezedhet az alkotmánybírákra, akik közül néhányan éppen emiatt szavazhatnának másképp, mint szeretnék.
Az Ab nyilvános ülése a sajtó és nyilvánosság fokozott érdeklődése mellett zajlott le, az ülésteremben felállított széksorok teljesen megteltek. A tárgyaláson a felvidéki magyarság érdekképviseleti szervezeteinek képviselői mellett részt vett a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke, Lomnici Zoltán is, aki úgy vélekedett: komoly viták tárgyát képezi az állampolgársági törvény a szlovák alkotmánybíróságon belül, amit az is jelez, hogy a testület “nem mert dönteni” az üggyel kapcsolatos beadványról. “A jogi érvek és a nemzetközi figyelem játszott szerepet abban, hogy most nem mertek dönteni” – mondta az EMT elnöke, aki szerint az, hogy az Ab elnapolta a döntését, részint reménykeltő, másrészt pedig arra utal, hogy az illetékesek “érzik, hogy ezt nem tudják belső ügyként kezelni”.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, aki szintén részt vett az ülésen, azt mondta: nehéz eldönteni, hogy lehet-e “kis győzelemként” értékelni a döntés elnapolását, de abban véleménye szerint jelentős szerepet játszott, hogy az ügyet kiemelt figyelemmel követi a sajtó és a közvélemény. Hozzátette: a döntéshozatal kihirdetésének időpontjának nem örül. Úgy vélte: az időpont miatt az eddigieknél is jobban kell tartani attól, hogy a közelgő szlovákiai államfőválasztás rányomhatja bélyegét az Ab döntésére, mivel – mint mondta – ha a testület kimondja a vitatott jogszabály alkotmányellenességét, akkor Robert Ficónak, aki pártja – az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) – jelöltjeként maga is indul az államfőválasztáson, magyarázkodnia kellene: miért fogadott el alkotmányba ütköző jogszabályt.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke – egyike azon felvidéki magyaroknak, akit magyar állampolgársága nyilvános felvállalását követően fosztottak meg szlovák állampolgárságától – szintén a helyszínen várta a szlovák Ab döntését. Mint mondta: a körülményeket figyelembe véve inkább pozitív fordulatnak tartja, hogy a testület elnapolta a döntést. “Örülni még nincs minek (…) de ha eddig tudtunk várni, akkor már ezt az egy hónapot kibírjuk” – jegyezte meg.
A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010 júniusában, Robert Fico előző kormánya idején fogadták el, a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva. A törvény alapján, annak 2010 júliusában történt hatályba lépése óta, idén január 8-ig 701-en vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük 47 felvidéki magyar is.
A vitatott jogszabály módosítására már Robert Fico jelenlegi kabinetje is ígéretet tett, legutóbbi közlésük szerint a jogszabály módosítása már elkészült és várhatóan még nyáron a parlament elé kerülhet. Bár a jelzett módosítás tartalmi része egyelőre nem ismert, a belügyi tárca vezetőjének korábbi megjegyzései arra engednek következtetni, hogy az érdemben nem változtatna a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok helyzetén.
