A vállalatok számára új lehetőséget kínál a 2014 januárjától módosult számviteli törvény. E mellett az életbe lépő szigorító szabályozások átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát – mondta Barabás Csaba, az EY Nemzeti számviteli szakértője.
„A január elsejével életbe lépő módosítások a számviteli szabályozásra is kihatással voltak. Jó hír, hogy a változások egy része tágabb mozgásteret nyújt a vállalatok számára ügymenetük lekönyveléséhez, és racionalizál néhány eddig vitatott szabályozást. Ugyanakkor vannak bizonyos szigorító módosítások, melyek átláthatóbbá teszik a cégek működését, és segítik a transzparenciát. Fontos, hogy a vállalatok tisztában legyenek a legújabb változásokkal, hogy kihasználhassák az általuk kínált új lehetőségeket, és felkészülhessenek az esetlegesen növekvő kötelezettségekre” – mondta Barabás Csaba, az EY nemzeti számviteli szakértője.
Az új szabályozás kibővült könyvelési lehetőséget biztosít a devizában történő könyvvezetésben, illetve módosítja a könyvvezetési pénznemtől eltérő devizában fennálló tételek értékelését. Jelentősen megemeli a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatárát, valamint új formában kezeli a transzferár szabályozás miatti utólagos ármódosításokat. Ezen utóbbi változás, amely a számviteli törvény egy évközi módosítása folytán már 2013. év folyamán hatályba lépett, a szakmában különösen várt lépés volt, tekintettel a korábbi szabályozás – vagy még inkább a megfelelő szabályozás hiánya – miatti értelmezési ellentmondásokra, az abból fakadó bizonytalanságra, valamint az érintett vállalkozások széles körére. További könnyítés, hogy a vállalatokra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettség nettó árbevételhez kötött értékhatára 200 millióról 300 millióra emelkedett.
Ugyanakkor a januárban hatályba lépett törvény korlátozza a kötelező könyvvizsgálat alóli felmentést azon vállalatoknál, melyeknek az üzleti év mérlegforduló napján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van. E mellett az átlátható tulajdonosi szerkezetet előtérbe helyezve szigorítja a regisztrált könyvelők továbbképzését végző szervezetek körét.
Mindezek mellett egyéb kisebb változások is életbe léptek a számviteli törvényben, melyek jellemzően fogalmi pontosítások, vagy más törvényekkel, szabályokkal való összhang céljából születő módosítások. Ilyen egyebek között a természetben fizetett osztalék pontosítása, a közbenső mérlegkészítési kötelezettség meghatározása, vagy a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó vagyon elszámolása.
Nemzetközi egységesítés
Két fontos törvénymódosítás lép életbe azon vállalatok számára, melyek működésük folytán mind a hazai, mind a nemzetközi beszámolót kötelesek elkészíteni.
A szabályozás szerint kizárólag speciális IFRS minősítéssel rendelkező személy végezheti a vállalat nemzetközi beszámolójának (IFRS) összeállítását, illetve könyvvizsgálatát. Könnyítés azonban, hogy a pénzügyi lízing fogalmának a márciusban hatályba lépő új Ptk. újradefiniálásával a magyar szabályozás lényegesen közelebb kerül a jelenlegi IFRS szerinti megközelítéshez. Bár így is lesznek lényegi eltérések, amelyek komoly további gyakorlati problémákat vethetnek fel a kétféle könyvelési módszer között, az új fogalmi leírás mégis fontos lépés az egységes nemzetközi értelmezés felé. A különbségek és kérdéses pontok tisztázására további rendelkezések, szabályozási pontosítások várhatóak a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.
