2014. január 1-től új uniós és magyar szabályozás alkalmazandó a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekre. Bővült a szabályozási kör, kötelezően alkalmazandó az egyszerűsített megsemmisítési eljárás, speciális szabályok vonatkoznak az úgy nevezett kiscsomagokra.
2014. január 1-jén lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az ennek magyarországi végrehajtásához szükséges szabályokat tartalmazó, az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet.
Az új szabályozás számos változást vezet be a vámhatóságok előtti jogérvényesítés tekintetében.
Első helyen említendő a rendelet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok körének bővülése: az új szabályok szerint a korábbiak mellett az oltalom alatt álló félvezető-topográfiához, használati mintához, valamint kereskedelmi névhez fűződő jogok is érvényesíthetők a vámhatóságok előtt.
A korábbinál részletesebben szabályozza az uniós rendelet a vámhatósági intézkedés iránti kérelmek („vámfigyelési” kérelmek) típusait és a benyújtásra jogosultak körét. E körben megkülönböztet nemzeti, illetve uniós kérelmet – az előbbi egy tagállam vámhatóságainak az adott tagállamban történő intézkedésének kezdeményezésére irányul; míg az utóbbi célja, hogy egy vagy több másik tagállam vámhatóságai a saját tagállamukban tegyenek intézkedést. Fontos kiemelni, hogy uniós kérelmet kizárólag uniós jogon alapuló szellemitulajdon-jog tekintetében lehet benyújtani.
Nemzeti és uniós kérelmet egyaránt benyújthatnak (figyelemmel a kormányrendelet szabályaira is):
- a szellemitulajdon-jogok jogosultjai;
- a közös jogkezelő szervezetek (lásd a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény XII. fejezetét); valamint
- a szellemitulajdon-jogok jogosultjainak (az alapszabályban) jogérvényesítésre felhatalmazott érdekvédelmi szervezetei.
Nemzeti vagy uniós kérelmet nyújthatnak be – helyzetük szerint – a nemzeti vagy uniós jogon alapuló földrajzi árujelző-oltalmak megszerzése iránt közösen fellépő termelői csoportosulások, ezek képviselői, földrajzi árujelző használatára jogosult gazdasági szereplők, valamint az ilyen földrajzi árujelzők tekintetében illetékes ellenőrző testületek, hatóságok.
Kizárólag nemzeti kérelmet nyújthatnak be a hasznosítási, illetőleg felhasználási engedéllyel rendelkező személyek és szervezetek, amennyiben az engedély a jogérvényesítési eljárások megindításra is kiterjed (a továbbiakban: jogérvényesítésre jogosult licenciavevő).
Kizárólag uniós kérelem benyújtására jogosultak a kettő vagy több tagállam tekintetében jogérvényesítésre jogosult licenciavevők.
Az uniós rendelet legjelentősebb újítása a jogosult és az áruk birtokosának kölcsönös hozzájárulásán alapuló „egyszerűsített” megsemmisítési eljárás kötelező alkalmazásának előírása – a korábbi szabályok szerint ez csupán lehetőség volt a tagállamok részére. E változás következtében, az uniós jog elsőbbségét biztosítandó, 2014. január 1-jétől kezdődően az uniós rendelet hatálya alá tartozó esetekben (az áru beléptetése az Unió vámterületére, kivitel, újrakivitel, stb.) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok, valamint iparjogvédelmi jogok megsértése miatt szabálysértési, illetőleg büntetőeljárás kizárólag magánindítvány alapján indulhat, egyébként az egyszerűsített vámhatósági eljárás lefolytatásának van helye.
Az egyszerűsített eljárás lényege, hogy a feltehetően szellemitulajdon-jogot sértő áruk vámellenőrzés mellett és a jogosult felelősségére megsemmisíthetők annak megállapítása nélkül, hogy megvalósult-e a szellemitulajdon-jog megsértése, azonban kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- a jogosult írásban megerősíti az eljárást végző vámszervnek, hogy álláspontja szerint megvalósult az érintett szellemitulajdon-jog megsértése;
- a jogosult írásban megerősíti az eljárást végző vámszervnek, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez; és
- a nyilatkozattevő [1] vagy az áruk birtokosa szintén megerősíti írásban az eljárást végző vámszervnek, hogy hozzájárul az áruk megsemmisítéséhez. Hangsúlyozni kell, hogy amennyiben a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa ezt az előírt határidőben elmulasztja és kifogást sem emel az eljárással szemben, hozzájárulását az eljáró vámszerv – mérlegelés alapján – megadottnak tekintheti.
Külön szabályok vonatkoznak emellett az ún. kiscsomagokra, azaz az olyan postai, vagy futár útján kézbesített küldeményekre, amelyek három vagy kevesebb egységből állnak, illetve 2 kilogrammnál kisebb tömegűek. Az így szállított áruk – a romlandó áruk kivételével – a jogosult értesítése nélkül is megsemmisíthetők, amennyiben a jogosult kérelmében ezt kérte, valamint a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa hozzájárul, vagy hozzájárulását a vámhatóság megadottnak tekinti.
Magyarországon a vámhatósági intézkedés megtételére irányuló, továbbá a vámhatósági intézkedésre megállapított határidő meghosszabbítása iránti, valamint a vámhatóság határozatának módosítása iránti kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Vám- és Pénzügyőr Igazgatóságához kell benyújtani.
Az uniós rendelet 18. cikke (3) bekezdésének negyedik francia bekezdése alapján a kérelem benyújtására jogosult személyek vagy szervezetek azonosítása céljából a vámhatóság iparjogvédelmi jogok esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok esetében a közös jogkezelést végző szervezetet keresi meg konzultációs célból.
További információ, valamint az eljárás részletes szabályai elérhetők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján:
A szellemi tulajdonjogot sértő áruk megsemmisítését érintő változásokról
[1] Az a személy, aki saját nevében tesz vámáru-nyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámáru-nyilatkozatot tették. (A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikkének 18. pontja)
