Március 5-én kezdődik meg a hágai Nemzetközi Bíróságon Szerbia és Horvátország egymással szembeni pere, amelyben az 1991 és 1995 között, a délszláv háború idején elkövetett népirtásokra vonatkozó vádakról döntenek – írta kedden internetes oldalán a Vecernje Novosti című szerbiai napilap.
Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet Jugoszlávia ellen népirtás vádjával, az ellenpert pedig 2010-ben indította a szerb fél.
Az újság információi szerint a 15 tagú testület döntött a per menetéről is. Eszerint az első héten a Horvátországot képviselő ügyvédek ismertetik a Zágráb és Belgrád közötti konfliktus természetét, illetve elmondják, miért emeltek vádat az egykori Jugoszlávia ellen. Emellett ismertetik, hogy milyen bizonyítékokat kívánnak bemutatni.
A következő hét nap a vád tanúié. Kilétüket még titok fedi, egyelőre csak azt lehet tudni, hogy közöttük van Sonja Biserko, a Szerb Helsinki Bizottság elnöke.
Ezt követően válaszolhatnak a szerbiai ügyvédek a horvát vádakra, és csak mindezek után ismertethetik a szerb ellenvádakat, szólaltathatják meg a tanúkat és mutathatják be a bizonyítékokat.
Ivica Dacic szerb kormányfő azt mondta, a legjobb az lenne, ha visszavonnák az egymással szembeni nemzetközi vádakat. “Az egyes háborús bűnökért felelős személyeknek felelniük kell, és ezzel meg lehetne akadályozni a szerb-, illetve horvátellenes hangulat ismételt elterjedését” – tette hozzá a szerb miniszterelnök.
Vesna Pusić, horvátországi külügyminiszter vasárnap a témával kapcsolatban kijelentette: a vádak visszavonásának egyik fontos előfeltétele a délszláv háborúban eltűnt személyek sorsának rendezése, vagyis Horvátország azt szeretné, ha Szerbia elérhetővé tenné a háborúban eltűnt személyekről szóló információit.
