Németországban a 32 órás munkahét bevezetését javasolja a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata családügyi minisztere, Manuela Schwesig pénteken felvetett javaslata szerint az új foglalkoztatási formában a kisgyermekes szülők dolgozhatnának.
A 32 órás munkahét törvényben garantált és közpénzzel támogatott lehetőségére azért van szükség, hogy ne szenvedjenek hátrányt a szülők, akik az otthoni feladataik miatt szeretnének kevesebbet dolgozni, de nem akarják feladni a teljes munkaidejű állásukat – mondta a miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak.
Az elképzelés szerint az úgynevezett korlátozott teljes munkaidejű foglalkoztatást az 1-3 éves kor közötti gyereket nevelő szülők választhatják. A kevesebb munkáért kisebb fizetés jár, a családi pótlékot viszont megemelik. A DIW berlini gazdaságkutató intézet számításai szerint ez nagyjából évi 140 millió euróval terhelné meg a költségvetést.
A minisztérium szóvivője az interjú után hangsúlyozta, hogy egyelőre a tárcavezető személyes, “vitaindító javaslatáról” van szó, amelyhez nem kapcsolódik konkrét jogalkotási terv.
A koalíciós társ konzervatívok visszafogottan reagáltak, azt emelték ki, hogy nem látni, honnan lehetne forrást szerezni a finanszírozáshoz.
Steffen Seibert kormányszóvivő is elhárította a javaslatot, pénteki tájékoztatóján a családtámogatási rendszer fejlesztését szolgáló közös gondolkodást előmozdító elképzelésnek nevezte a miniszter felvetését. Hangsúlyozta, hogy a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) koalíciós szerződésében foglaltakra kell összepontosítani az erőket.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) elutasította a koncepciót. A német vállalatok 80 százaléka kínál már rugalmas munkaidejű foglalkozatási formákat a munkavállalóknak, az állami szabályozás kiterjesztése pedig csak nehezítené a cégeknél az adott helyzetre leginkább megfelelő megoldás kidolgozását – mondta Achim Dercks, a DIHK helyettes ügyvezető igazgatója.
Az országos szakszervezeti szövetség (DGB) üdvözölte a javaslatot. A német munkaadók az őrületbe hajló kényszerességgel követelik meg az alkalmazottaktól a jelenlétet a munkahelyen, és az EU-ban sehol máshol nincs akkora különbség a tényleges és a munkavállaló által megfelelőnek tartott munkaidő között, mint Németországban, ilyen keretek között pedig a párok többsége nem tudja jól összehangolni a munkát a családi élettel – mondta Elke Hannack, a DGB alelnöke.
