Wahl főtanácsnok szerint nem vezethető le az uniós jogból az olyan szülők fizetett szabadsághoz való joga, akiknek a gyermeke béranyaságról szóló megállapodás alapján született. A jelenlegi uniós jogszabályok szerint az ilyen szülők helyzete az uniós jog hatályán kívül esik .
A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügy Z.re, egy írországi tanárra vonatkozik. Z. egy ritka betegségben szenved, amelynek következtében – bár egészséges petefészkekkel rendelkezik, és egyébként fogamzóképes – nincs méhe, és nem képes a terhesség kihordására. Z. és férje gyermeket akartak, és ebből a célból megállapodtak egy béranyával, hogy az Kaliforniában gyermeket szüljön. A béranyaságról szóló megállapodás alapján megszületett gyermek a házaspár genetikai gyermeke, és amerikai születési anyakönyvi kivonatában a béranyára vonatkozó bejegyzés nem szerepel.
Az ír jog szabályozza a fizetett szülési és örökbefogadási szabadságot, azonban az ír szabályozás (illetve Z. munkaszerződése) nem tartalmaz kifejezett rendelkezést a béranyaságról szóló megállapodás alapján megszületett gyermek születésekor felmerülő szabadságra vonatkozóan. Miután a fizetett szabadság iránti kérelmét elutasították, Z. panaszt nyújtott be az Equality Tribunalhoz. Azt állította, hogy őt neme, családi állapota és fogyatékossága alapján hátrányos megkülönböztetés érte.
E körülmények között az Equality Tribunal azt a kérdést terjesztette a Bíróság elé, hogy sértie az uniós jogot, ha megtagadják a fizetett szabadság kiadását attól a nőtől, akinek a genetikai gyermeke béranyaságról szóló megállapodás alapján született.
Wahl főtanácsnok indítványában elhatárolja a szóban forgó ügyet a legalább 14 hetes szülési szabadságot biztosító, várandós munkavállalókról szóló irányelv hatálya alá tartozó várandós munkavállaló helyzetétől. E tekintetben hangsúlyozza, hogy az irányelv által biztosított védelem azokra a nőkre terjed ki, akik gyermeket szültek, és annak célja az, hogy az ilyen munkavállalók számára törékeny fizikai állapotuk miatt védelmet nyújtson.
A szóban forgó kérdést illetően a főtanácsnok megállapítja először is, hogy Z.t nem érte semmilyen nemen alapuló tiltott hátrányos megkülönböztetés. A főtanácsnok álláspontja szerint a Z. panaszának tárgyát képező eltérő bánásmód nem nemi alapon valósult meg, hanem abban áll, hogy a nemzeti hatóságok nem kezelték azonosan a helyzetét a szülő nő vagy az örökbefogadó anya helyzetével. A várandós munkavállalók nemen alapuló hátrányos megkülönböztetése elleni különös védelem azonban ebben az esetben nem alkalmazható, ezért az ellenkező nem helyzetét kell az összehasonlítás alapjául venni. Mivel a főtanácsnok szerint a béranyaság keretében született gyermek férfi szülőjét pontosan azonos módon kezelnék, a nemen alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó érvet elveti.
Bár a főtanácsnok azt állítja, hogy a Z.hez hasonló helyzetben lévő nő az örökbefogadó anyával van összehasonlítható helyzetben, hangsúlyozza, hogy a tagállamok még nem fogadtak el az örökbefogadó szülőket megillető fizetett szabadsághoz való jog harmonizálására vonatkozó szabályozást. Ennek megfelelően abban az esetben, ha a nemzeti jog szabályozza a fizetett örökbefogadási szabadság lehetőségét, a nemzeti bíróságnak kell megítélnie, hogy az örökbefogadó szülőkre és a béranyaságról szóló megállapodás keretében gyermeket vállaló szülőkre alkalmazott eltérő szabályok a nemzeti joggal ellentétes tiltott hátrányos megkülönböztetést valósítanak-e meg.
A hátrányos megkülönböztetés alapjaként hivatkozott második szempontot illetően Wahl főtanácsnok arra a következtetésre jut, hogy az uniós jog értelmében Z.t fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés sem érte. A főtanácsnok szerint a foglalkoztatással és munkavégzéssel összefüggésben megvalósuló fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályok hatálya korlátozott, és azok arra irányulnak, hogy mindenki számára biztosítsák a szakmai életben való teljes és hatékony részvételt. Mivel Z.t nem akadályozta meg ebben a részvételben az, hogy képtelen a terhesség kihordására, a kérdéses uniós szabályozás nem alkalmazható.
Kapcsolódó cikk:
