A nyereséges hazai cégek adókedvezmény ellenében támogatást nyújthatnak a filmkészítő társaságok számára, ezt az összeget a cégek az adóalapból és az adóból egyaránt levonhatják, a társasági adókulcs mértékének megfelelően. A támogatott hazai vagy nemzetközi filmprodukció a költségvetésének húsz százalékát is fedezheti e forrásból. Nemzetgazdasági szintű előny, hogy a filmgyártók minden támogatott forint mellett négy másikat is Magyarországon költenek el.
Az Európai Bizottság legutóbb közzétett előírásainak alapvetően megfelel a magyar filmtámogatási rendszer, így feltehetően nem lesz szükség gyökeres változtatásokra a hazai szabályozásban. A legnagyobb vitákat kiváltó pontban – a produkciók által kapott támogatások felhasználásának területi korlátozása – a Bizottság elfogadta, hogy az európai filmipari kapacitások hatékony lekötése érdekében a tagállami kikötések fenntartása indokolt. Így egy adott országban kapott támogatási összeg a támogatást nyújtó tagország által meghatározott hányadát továbbra is helyben költhetik el a produkciók – emeli ki a DLA Piper ügyvédi iroda elemzésében.
Az Európai Unió tagállamai közel 3 milliárd euró támogatást nyújtanak évente a filmiparnak, közel 600 különböző támogatási megoldáson keresztül. A támogatások segítségével az Unió világszinten az egyik legnagyobb filmgyártóvá nőtte ki magát, az uniós filmiparban 2012-ben 1 299 játékfilm készült, míg az Egyesült Államokban 817 és Indiában 1 255 filmet gyártottak a 2011-es adatok tanúsága szerint. „Éppen ezért az Európai Bizottság ezen rendszereket rendszeresen monitorozza, és ha szükséges intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy a támogatási struktúrák összhangban legyenek az egyéb európai uniós szabályokkal” – mondja Horváth Mónika, a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere.
Filmtámogatási rendszerek – gyártási költségvetéshez, vagy területhez kötve
Az európai állami filmtámogatások rendszere alapvetően két csoportra osztható. A maximális támogatást egyik esetben a filmgyártás költségvetésének százalékában állapítják meg (pl. Csehországban), a másik csoportban a támogatást nyújtó tagállamban folytatott filmkészítési tevékenységre fordított kiadások százalékában határozzák meg. E programok gyakran adócsökkentés formájában, automatikusan alkalmazhatók a támogatásra jogosult filmek esetében, így működik pl. magyar támogatási rendszer is.
A támogatások területhez kötött elköltése változatlanul fennmaradhat
A legnagyobb vitát a területhez kötött ráfordítási kötelezettség – a támogatott film költségvetésének meghatározott részét egy adott ország területén kell elkölteni a támogatás előfeltételeként – kavarta. A Bizottság novemberi közleményében elismerte, hogy a területhez kötött ráfordítási kötelezettség – amely a magyar szabályozásban is meghatározó elem – fenntartására szükség lehet annak érdekében, hogy az európai filmiparági infrastruktúra kihasználtsága megfelelő szinten maradjon a támogatást nyújtó tagállamokban.
A nagy külföldi produkciók megnyeréséért folytatott verseny kapcsán a Bizottság elfogadta a nem EU-s produkcióknak nyújtott támogatásokat is. Azonban a támogatások tényleges összegét és további fejlődését a Bizottság figyelemmel kíséri majd, annak érdekében, hogy a külföldi produkciókért folytatott verseny elsősorban a minőségen és az áron, s ne az állami támogatáson alapuljon. „A magyar szabályozásban tág teret kapnak a külföldi produkciók részére adható közvetett támogatások, ezek volumene, illetve támogatásuk aránya az összes produkcióhoz képest nyilvánvalóan előtérbe fog kerülni a következő időszakban” – véli Horváth Mónika. „A magyar hatóságok mindeddig nem vizsgálták összességében a nemzetközi koprodukciók támogatási intenzitását. Annak érdekében, hogy a Bizottság által elvárt, összességében legfeljebb 60 százalékos támogatási arányt be lehessen tartani, feltehetően a magyar hatóságoknak is vizsgálniuk kell majd egy adott produkció más államokban szerzett támogatásainak nagyságát is.”
A filmkészítési folyamat teljes spektruma támogatható
Az Európai Bizottság legutóbbi közleményében megerősítette, hogy állami támogatás a teljes filmgyártási folyamat minden fázisában megadható, amíg az ötlet eljut a nézőkig; a forgatókönyv-írásra, a filmkészítésre, forgalmazásra és a promócióra egyaránt. A testület egy fontos kikötést fogalmazott meg, hogy ugyanazon tevékenység nem részesülhet többszörös támogatásban. Horváth Mónika szerint a magyar szabályozás alapvetően összhangban áll a Bizottság elvárásaival, a támogatás maximális mértékének meghatározásához minden, a filmalkotás során megkapott támogatást figyelembe vesz. Fontos előírás a támogatás transzparenciája, közzé kell tenni a jóváhagyott támogatott projekteket és az azokra adott támogatási összegeket is. A magyar szabályozás e tekintetben is megfelelő, hiszen a közvetlen és a közvetett támogatásokra vonatkozó adatok is elérhetőek. A támogatás feltétele, hogy a produkció az alapvető kulturális értékeknek megfeleljen, amelyet egy teszt segítségével ellenőriznek az egyes államok, így Magyarország is. A magyar kulturális tesztet az EU korábban jóváhagyta, ennek tartalmában feltehetően most sem várható jelentősebb változás.
A tagállamok kötelesek filmtámogatási gyakorlatukat egy éven belül összhangba hozni a Bizottság előírásaival, ami a magyar szabályozásban várhatóan nem hoz jelentős változást. A sikeresen működő hazai filmtámogatási rendszer a jövőben is biztosítja az adókedvezmény lehetőségét a támogatást nyújtó cégek számára így a produkciók által igénybe vehető források is fennmaradhatnak.
