Amennyiben tiltott a homoszexuális párok házasságkötése, az azonos nemű személlyel polgári együttélési szerződést kötő munkavállalót megilletik ugyanazok a kedvezmények, mint amelyeket a házasságkötés alkalmával a kollégáinak nyújtanak. E kedvezmények biztosításának megtagadása szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C267/12. sz. ügyben hozott ítélet - Frédéric Hay kontra Crédit agricole mutuel de CharenteMaritime et des DeuxSèvres
Az alapügy tényállása idején a francia szabályozás a házasságkötést csupán az eltérő nemű párok számára tette lehetővé.
F. Hay a Crédit agricolenál áll foglalkoztatásban, amelynek kollektív szerződése a házasságkötés alkalmával a munkavállalók számára bizonyos kedvezményeket, mégpedig pótszabadságot és támogatást nyújt. Az azonos nemű partnerével polgári együttélési szerződést kötő F. Hay részére azzal az indokkal tagadták meg e kedvezmények nyújtását, hogy e kedvezmények csupán a házasságkötés alkalmával járnak.
F. Hay ezt az elutasítást megtámadta a francia bíróságok előtt. A végső fokon eljáró Cour de cassation (francia semmítőszék) arra vár választ a Bíróságtól, hogy az azonos nemű partnerükkel polgári együttélési szerződést kötő személyekkel szemben alkalmazott eltérő bánásmód az uniós jog által a munkaviszonyban tiltott, szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősüle.
A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság először is megvizsgálja, hogy a szóban forgó kedvezmények nyújtását illetően a házasságot kötő személyek helyzete hasonlóe azon személyek helyzetével, akik – mivel házasságot azonos nemű személlyel nem köthetnek – polgári együttélési szerződést kötnek. Ebben a vonatkozásban a Bíróság azt állapítja meg, hogy ez utóbbiak a házasságot kötő személyekhez hasonlóan – egy pontosan meghatározott jogi keretben – arra kötelezik magukat, hogy együtt élnek, kölcsönös anyagi támogatást és segítséget nyújtanak. Ezt meghaladóan a Bíróság emlékeztet arra, hogy a polgári együttélési szerződés volt az egyetlen lehetőség, amelyet a francia jog az alapügy tényállása idején az azonos nemű párok számára biztosított annak érdekében, hogy a párkapcsolatuknak biztos és harmadik személyekkel szemben érvényesíthető jogállást szerezhessenek.
Következésképpen a Bíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy az azonos nemű személyek, akik – mivel házasságot nem köthettek – polgári együttélési szerződést kötöttek, a szóban forgó kedvezmények nyújtását illetően hasonló helyzetben vannak, mint a házasságot kötő párok.
A Bíróság továbbá kimondja, hogy a kollektív szerződés, amely a házasságot kötő munkavállalóknak fizetett pótszabadságot és támogatást biztosít, jóllehet a házasságkötés eltérő nemű személyek között nem lehetséges, szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést hoz létre a polgári együttélési szerződést kötő homoszexuális munkavállalókkal szemben. Ebben a vonatkozásban az, hogy a polgári együttélési szerződés nem csupán a homoszexuális párok számára elérhető, nem változtat az e párokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés jellegén, akik a heteroszexuális párokkal ellentétben az alapügy tényállása idején nem köthettek jogszerűen házasságot.
Végül, mivel a polgári együttélési szerződést kötő párokkal szembeni kedvezőtlen bánásmód nem igazolható az irányelvben meghatározott közérdeken alapuló kényszerítő okok valamelyikével, a Bíróság azt a választ adja, hogy az uniós joggal ellentétes a kollektív szerződés vitatott rendelkezése.
