Az államnak mint a nemzeti és emberi szolidaritás legfőbb szerveződésének és letéteményesének garantálnia kell az emberi jogokat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szabadságjogok Magyarországon ma című konferencián kedden Budapesten.
A Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén tartott előadásában a miniszter kiemelte: az államnak olyan keretnek kell lennie, amely az életnek és az emberi méltóságnak biztonságot nyújt.
Az államnak nemcsak felelősséget kell vállalnia, hanem segítenie kell polgárainak is felelősséget vállalni az emberi jogok ügyében – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az állam egyúttal kockázatközösség is, amelynek az a feladata, hogy megvédje minden állampolgárát, akit sérelem, jogtalanság ért.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. őszi tüntetések alkalmával tanulta meg a társadalom, hogy akkor kerülnek az érdeklődés középpontjába az emberi jogok, amikor sérülnek. Hét éve pedig az állam sértette meg csoportok és személyek emberi méltóságát. Az államnak is van tehát felelőssége, a felelősségre vonás azonban a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás dolga – jelentette ki.
Az államnak a felelősségvállalásból következően kell kárpótolnia egyebek mellett a romagyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit, és ez történt a 2006. augusztus 20-ai viharról szóló tájékoztatás elmulasztása miatt kárt szenvedők kárpótlása esetében is.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke arról beszélt, hogy az 1945-ben megalkotott ENSZ-alapokmány áttörést hozott az emberi jogok nemzetközivé válásában. Megemlítette, hogy az emberi jogok egyetemességének koncepciója és az érvényre juttatása közötti feszültség keletkezik akkor, amikor az államok saját szuverenitásukra hivatkozva nem engednek beavatkozást ügyeikbe, még ha az emberi jogok megsértésének alapos gyanúja áll is fenn.
Hozzáfűzte: az ENSZ emberi jogi törekvésének eredményei a külvilág számára töredékesen jelennek meg, miközben “a jogok érvényesítése folyamatos küzdelem”.
Szólt arról is, hogy a konkrét ügyekben helye van vitának, a nemzetközi felelősség létjogosultsága pedig nem kérdőjelezhető meg. Megjegyezte, az EU bírósága egyre inkább alapjogi bíróságként is működik, az EU pedig megerősítette elkötelezettségét a jogállamiság és az alapvető emberi jogok mellett.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy fogalmazott, a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatással való viszonya jelenleg Magyarországon “némiképp aggodalomra ad okot”. Példaként említette azt, amikor a veszprémi kézilabdás Marian Cozma meggyilkolásának ügyében a miniszterelnök túl enyhének találta a másodfokú ítéletet, illetve azt is felidézte, hogy a kormányzó párt részéről a döntés meghozatalakor azt nyilatkozták, hogy “a Kúria a bankok oldalára állt” a devizahitelesekkel szemben.
Hangsúlyozta: a hatalmi ágak elkülönülését tiszteletben kell tartani a jogalkotás és a politikusok nyilatkozatának szintjén is.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arról beszélt, hogy az új intézmény működési keretei a korábbinál nagyobb jogot adnak arra, hogy kényszerítő formában lépjenek fel a jogellenes adatkezelés ellen.
Azt mondta, 72 hatósági ügyben 46 millió forintnyi bírságot szabtak ki 2012-ben és 2013-ban, függetlenségüket pedig alátámasztja, hogy az állammal vagy önkormányzatokkal szemben is fellépnek, ha jogsértést tapasztalnak.
Balatoni Monika: az emberi jogok a közvetlen környezetünkben kezdődnek
Az emberi jogok a közvetlen közelünkben, otthon, az iskolában, a munkahelyen kezdődnek. Ezeken a helyeken minden férfi, nő és gyermek azonos jogokra, bánásmódra és esélyegyenlőségre jogosult – mondta Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az emberi jogok napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón kedden.
Az államtitkár, a kormány emberi jogi munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: vannak olyan alapvető emberi jogok, amelyek igazi értelmüket épp a mindennapokban nyerik el, ilyen a családhoz, a tanuláshoz vagy a munkához való jog. Hozzátette: emberi jogaink nem azért vannak, mert törvényhozók, politikusok vagy filozófusok valamikor így döntöttek, és a civil társadalom sem attól lesz, hogy döntéshozók, hatalomgyakorlók így határoznak. Úgy fogalmazott: akkor is élhetjük kisebbségi létünket, kultúránkat, gyakorolhatjuk vallásunkat, szerveződhetünk civil közösségekbe, ha ehhez elismerést, segítséget az államtól, a politikától nem vagy csak keveset kapunk.
Az emberi jogi munkacsoportról azt mondta: létének az az értelme, hogy az Országgyűlésben olyan törvények szülessenek, amelyek könnyebbé teszik az emberek életét, függetlenül attól, hogy Magyarországon élő magyar vagy nem magyar állampolgárok vagy épp határon túli magyarok. A munkacsoport figyelemmel kíséri az emberi jogokat, és munkájához tartozik annak ellenőrzése is, hogy miként érvényesülnek az emberi jogok a mindennapokban.
Tizenkét tematikus csoport létezik, ezekben többek között a roma ügyi, a menekültügyi és migrációs, a nők és gyermekek, valamint a fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó, valamint a véleménnyilvánítás szabadságáért felelős csoport. Munkájukat 45, pályáztatással kiválasztott civil szervezet, valamint szakértők, például az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Századvég Alapítvány segíti.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón a kormány emberi jogokkal összefüggő lépései közül fontos előrelépésnek nevezte a nők jogainak védelme érdekében, hogy az Országgyűlés a nyáron elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, megalkotva a kapcsolaton belüli erőszak büntetőjogi tényállását.
A gyermekek jogainak védelmével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a tárca 2013-at a gyermekáldozatok védelmének és a gyermekbarát igazságszolgáltatásnak szentelte, továbbá zárószavazás előtt áll egy, a gyermekek büntetőjogi védelmét megerősítő jogszabálytervezet.
Az idősek jogainak védelmével kapcsolatban az áldozatsegítő programokat emelte ki. A fogyatékossággal élőkről szólva pedig arról beszélt, hogy az eddigi kizáró rendelkezések felülvizsgálata során – az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint – 2012. január 1. óta több mint 1300 gondnokolt választójogi korlátozását oldották fel. Hozzátette: ez az érintettek húsz százaléka. Az új polgári törvénykönyv hatálybalépése utáni öt évben pedig minden gondnokolt esetében felülvizsgálják a korlátozást.
Az LMBT-közösség szempontjából arról szólt, hogy az új büntető törvénykönyv a közösség tagja elleni erőszak tényállásában szigorúbban rendeli büntetni a nemi irányultság és a nemi identitás alapján szerveződött csoportokkal szemben elkövetett bűncselekményt.
Az állampolgári jogok közül a választójogi változásokat emelte ki, elsősorban a határon túl élő magyarok szavazati jogát.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója azt ismertette, hogy kétezer ember megkérdezésével lefolytatott felmérésük szerint az emberek 98 százaléka tartja fontosnak vagy nagyon fontosnak az emberi jogokat. A kutatás arra irányult, hogy feltérképezze, mennyire ismerik, mennyire tartják fontosnak az emberek az emberi jogokat. A megkérdezettek 69 százaléka tudott megnevezeni legalább egy emberi jogot, második említésre 1152, harmadik említésre 786 érdemi válasz érkezett.
A kutatás azt is igazolta, hogy a válaszadók nem vagy nem kizárólag az alaptörvényben rögzített, illetve az alkotmányjog-tudományi értelemben kiemelt státusú emberi jogokat tudják megnevezni. Erre példaként említette, hogy míg a válaszok alapján a legtöbben az emberi méltósághoz és az élethez való jogot említették, a második helyen a tulajdonhoz és a lakhatáshoz való jogot, addig a harmadik helyen egyéb, nagyobb csoportba nem rendezhető jogok szerepelnek. Ilyen például az egészség, az adatvédelem, a gyerekjog, a családjog. Ezt klasszikus szabadságjogok, így a véleménynyilvánítás szabadsága, a szabadsághoz való jog, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság követi.
Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta.
