Melchior Wathelet főtanácsnok kihírdette indítványát a C-288/12. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben. A főtanácsnok szerint Jóri András adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetésével Magyarország megsértette az uniós jogot.
Az uniós adatvédelmi irányelv (95/46/EK) értelmében a tagállamok adatvédelmi felügyelő hatóságai feladataik gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el. 2012. január 1-jét megelőzően az adatvédelmi felügyelő hatóság Magyarországon az adatvédelmi biztos volt, akinek a helyébe az említett időponttól kezdve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Hatóság) lépett.
Az említett változtatással egyidejűleg a hivatalban lévő adatvédelmi biztosnak, Jóri Andrásnak a megbízatása is véget ért annak ellenére, hogy az rendes körülmények között 2008 szeptemberétől 2014 szeptemberéig tartott volna. A Hatóság élére pedig nem őt, hanem Péterfalvi Attilát nevezték ki.
A Bizottság az adatvédelmi biztos megbízatásának idő előtti megszüntetése miatt kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságon Magyarország ellen. Az európai adatvédelmi biztos a Bizottság oldalán beavatkozóként vesz részt az eljárásban.
Melchior Wathelet főtanácsnok (Belgium) a mai napon megtett indítványában mindenekelőtt megállapítja, hogy bár minden tagállamnak joga van az adatvédelem területén olyan intézményrendszert kialakítani, amelyet saját országában a legmegfelelőbbnek tart, következésképpen azt utóbb át is alakíthatja, mindennek azonban az a feltétele, hogy az intézményrendszer kialakítása vagy utólagos átalakítása nem sértheti az irányelv szerinti adatvédelmi felügyelő hatóság „teljes függetlenségének” alapvető követelményét.
Márpedig e hatóság függetlenségének elengedhetetlen előfeltétele egy előre meghatározott időtartamú megbízatás, illetve a hatóság vezetőjének elmozdíthatatlansága e megbízatási idő lejártáig, kivéve ha a megbízatás megszüntetését a magatartásával vagy hivatali feladatai ellátásának képességével kapcsolatos, törvényben előre meghatározott, objektíve ellenőrizhető súlyos okok indokolják.
Ezzel kapcsolatban a főtanácsnok kifejti, hogy Jóri Andrást a megbízatásának megszüntetésére vonatkozó korábbi magyar szabályozás megsértésével távolították el hivatalából, mivel esetében a megbízatás megszűnését kiváltó okok egyike sem állt fenn. Ezenkívül a 2012ben hatályba lépő intézményi módosítások kapcsán Magyarország nem fogadott el semmilyen átmeneti rendelkezést a biztos megbízatási idejének – és ily módon a függetlenségének – a tiszteletben tartása érdekében.
Emellett a főtanácsnok szerint Bizottság kellően bizonyította, hogy bár a Hatóság jogállása eltér a biztosétól, és tevékenységére más szabályok vonatkoznak, az irányelvben a felügyelő hatóságra ruházott feladatok gyakorlása során a biztos jogutódjának minősül. Magyarország ugyanis mind a biztosi tisztséget, mind a Hatóságot azért hozta létre, hogy eleget tegyen az irányelv szerinti kötelezettségnek, amely alapján rendelkeznie kell arról, hogy az e jogszabály értelmében általa
elfogadott rendelkezéseket a területén valamely hatóság felügyelje. Az ezen irányelv alapján gyakorolt feladatkör szempontjából tehát e két szerv azonos. Ezenkívül a két szerv közötti folytonosságot biztosították az új magyar szabályozás azon rendelkezései is, amelyek alapján a biztos által 2012. január 1je előtt megindított ügyekben a Hatóság elnöke jár el, és kezeli az ezen időpont előtt a biztos által kezelt adatokat.
A főtanácsnok emlékeztet arra is, hogy az intézményi változtatások, még ha azokat alkotmányerejű törvények is vezetik be, nem veszélyeztethetik az uniós jogban támasztott, „teljes függetlenséggel” kapcsolatos magasabb szintű kötelezettség hatékony érvényesülését, mivel az uniós jog elsőbbsége a szóban forgó nemzeti jogi norma szintjétől függetlenül fennáll. Az ilyen változások tehát nem igazolhatják az adatvédelemi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetését.
Végül a főtanácsnok elutasítja Magyarország azon érvelését is, amely szerint a biztos a Hatóság elnökévé történő kinevezésére nem kerülhetett sor az általa arra vonatkozóan tett nyilvános kijelentések nyomán, hogy ezt a kinevezést nem fogadná el. Ezzel kapcsolatban a főtanácsnok megjegyzi, hogy azon kívül, hogy a sajtóban megjelent ilyen kijelentések jogilag nem értékelhetőek, Magyarország nem állította, hogy a szóban forgó tisztséget hivatalosan felajánlotta volna a biztosnak.
Mindezen körülmények között Melchior Wathelet főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország az adatvédelmi felügyelő hatóság megbízatásának idő előtti megszüntetésével nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit.
