Az EU-országok szükség esetén átmenetileg visszaállíthatják a vízumkényszert nem uniós állampolgárokkal szemben, ha hirtelen jelentős mértékben megnövekszik az illegális migránsok vagy a jogalap nélküli menedékkérők száma – közölték uniós források az EU-országok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli tanácskozásáról, még az ülés hivatalos befejezése előtt.
A nevük mellőzését kérő tisztségviselők szerint ez főleg nyugat-balkáni országok állampolgárait, például a szerb állampolgárokat sújthatja.
Az EU az elmúlt években vízummentességet adott Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárainak.
A belügyminiszterek mostani döntése értelmében – közölték az uniós források – valamely tagország a menekülthelyzet váratlanul nagy arányú súlyosbodása esetén mintegy utolsó lehetőségként kérheti a többi EU-tagállam jóváhagyását ahhoz, hogy legfeljebb fél évre visszaállítsa a vízumkényszert az EU-n kívüli, korábban vízummentességben részesített országok polgárainak valamilyen körére. A jóváhagyáshoz eszerint az uniós tagországok egyszerű többségére lenne szükség.
Korábbi közlések szerint a csütörtöki brüsszeli EU-belügyminiszteri tanácskozáson a brit fél fel kívánta vetni a személyek szabad mozgása uniós szabályozásának a felülvizsgálati igényét. A nyugat-balkániak vonatkozásában a vízumkényszer esetleges visszaállítási szándéka ugyanakkor – mondták uniós tisztségviselők – német, illetve osztrák részről merült fel.
A magyar belügyi tárca közleményt adott ki, amelyben kitért arra, hogy a tanácskozáson – amelyen Magyarországot Kontrát Károly parlamenti államtitkár képviselte – megvitatták az Európai Bizottság november 25-én kiadott jelentését, amely szerint a kelet-közép-európai tagállamok csatlakozását követően az unión belül intenzívebbé vált mobilitás “több pozitív eredményt hozott a nyugat-európai államok számára, mint amennyi nehézséggel járt”.
“A gyakorlatban Magyarország is találkozik egyes visszaélésekkel, mint például a névházasság jelenségével, és elkötelezett az ezek elleni küzdelemben. Ugyanakkor Magyarország, számos tagállammal együtt kiáll az uniós polgárság alapvető elemét képező szabad mozgás és tartózkodás joga mellett” – olvasható a magyar belügyi közleményben. A dokumentum szerint Magyarország az ülésen – a visegrádi országok soros elnökeként – ismertette a V4-külügyminiszterek által november 29-én elfogadott közös nyilatkozatot, amely ezt szintén megerősítette.
