A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) hivatalos honlapján folyamatosan és hosszú időre – a weblap fejlécének URL sorában lévő ügyszám egyszerű átírásával – átlagos web-ismeretekkel bíró érdeklődő számára is, már augusztusban hozzáférhetőek voltak a vonatkozó törvény szerint még nem nyilvános magyar szabadalmi iratok, beleértve a személyes adatokat és a dokumentumokban szereplő üzleti-fejlesztési információkat.
“A hivatal 2013. szeptember 16-án értesült a szabadalmi bejelentéseket érintő jogosulatlan adatszerzésről. Megállapította, hogy az adatszerzés rosszhiszemű, célzatos és szisztematikus belföldi informatikai támadás eredménye volt. Ezt követően haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket a további visszaélések megakadályozására, és az elkövetők felderítése érdekében: megszűntette a biztonsági rést, bűntető feljelentést tett, továbbá tájékoztatta az információbiztonsági hatóságot, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot. […] Az SZTNH azonosította a visszaéléssel potenciálisan érintett szabadalmi bejelentéseket. […] Az informatikai támadás következtében nem jutott olyan módon nyilvánosságra az érintett szabadalmi bejelentések tartalma, amely akár a belföldi, akár a külföldi oltalomszerzést akadályozná vagy hátráltatná.” – áll a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának közleményében.
Nem őszi hackertámadás okozta a szabadalmi bejelentési anyagok hozzáférhetővé válását – állítja a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE). Az üzleti titkok kiszivárgásával sérülhetett a magyar K+F szektor, illetve a szabadalmi bejelentők szellemi tulajdonhoz kapcsolódó joga, valamint a magyar innováció versenyképessége. Az eset körülményeit független vizsgálatnak kell tisztáznia – hangsúlyozza az MSZTE.
A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) a Kormány innovációs tevékenységét gyakorlati oldalról segítő, nonprofit civil szervezet. Segíti a K+F ráfordítások jobb hasznosulását, és a magyar innováció versenyképességét. A szabadalmi bejelentések nyilvános hozzáférhetővé válásáról az MSZTE-hez érkezett először bejelentés. Az egyesület megállapította, hogy az SZTNH-ra bízott üzleti titkokhoz bárki szabadon, akár az angol nyelvű hivatalos felületen is korlátlanul hozzáférhet. Az egyesület a bizonyítékok ellenőrzése után közérdekű bejelentést tett, átadta a bizonyítékokat, és valójában az illetékes minisztérium (KIM) intézkedett a hiba elhárítására.
Sajnálatos hiba nem vethet árnyat az SZTNH köztisztviselőire, akik lelkiismeretesen végzik munkájukat, és esküjükhöz híven őrzik a rájuk bízott titkokat – hangsúlyozza az Egyesület.
Általában elmondható, hogy a webes felületeken történő visszaélések rekonstrukciója igen nehéz. Nem könnyű utólag és kívülről bármit is bizonyítani. Kivéve, ha kellő időben közjegyző előtt ún. “Ténytanúsítvány” készül.
A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület észlelve a magyar fejlesztésekre leselkedő versenyhátrányt, közzétette szakmai véleményét, egyúttal pontosítva is a sajtóban elhangzottakat.
Nemzetünk fejlesztői kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, amikor találmányukat rábízzák a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalára. Teszik ezt abban a hitben, hogy másfél évig nem jutnak nyilvánosságra üzleti titkaik, hiszen ekkor még a törvény nem ad ideiglenes oltalmat sem (ld. 1995. évi XXXIII. tv. 18. és 70. §). Az Alaptörvény (V. cikk) szabályozza a szellemi tulajdonhoz való jogot és az ezzel járó társadalmi felelősséget.
A találmányokat fenyegető potenciális veszély két esetben merülhet fel az incidens kapcsán:
- ha a fejlesztő külföldön is oltalmat kíván szerezni, de erre vonatkozóan még ott nem tett bejelentést (a türelmi idő intézménye, illetve a nemzetközi PCT szabadalmi rendszer ezt lehetővé teszi),
- ha a fejlesztő valamilyen okból vissza kívánja vonni a szabadalmi bejelentést a közzététel előtt, és üzleti titkait továbbra is bizalmasan kívánja kezelni, felhasználni.
Mindkét esetben olyan hatása lehet az adatok SZTNH-ból történő kiszivárgásának, amely hátrányos helyzetbe hozhatja az érintettet versenytársaival szemben.
Az eset további részletei, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület szakmai álláspontja az alábbiakban elolvasható:
