Az uniós tőkekövetelmény-irányelv előírásainak a magyar jogrendbe illesztése, illetve a tőkekövetelmény-rendeletnek való megfelelés miatt hatályon kívül helyezné a kormány a jelenlegi hitelintézeti törvényt és új banktörvényt javasol, amelynek szövege az Országgyűlés honlapján olvasható.
A kormány két új törvényre vonatkozó javaslatot nyújtott be, az egyes fizetési szolgáltatókról szólót és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szólót, illetve egyes pénzügyi tárgyú törvényeket jogharmonizációs céllal módosítana.
A javaslatok általános indoklása szerint a tőkekövetelmény-irányelv implementálása a hazai hitelintézeti szabályozási keretek teljes újragondolását igényelte. A jelentős módosítások szükségessége okán a kormány indokoltnak tartja a hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi törvény hatályon kívül helyezését, és egy új banktörvény (új Hpt.) megalkotását. A régi Hpt.-t 1996 óta számos alkalommal módosították, és nehézkes változtatásokon ment keresztül, amely töredezetté és helyenként kevésbé átláthatóvá tette a jogszabályt. Az uniós változások peremén azonban a régi Hpt. szerkezeti megbontásával áttekinthetőbb és logikusabb szerkezetű jogszabály kialakítására nyílik lehetőség – fogalmaz a dokumentum.
Az új Hpt. a hatályos szabályok alapjaira épül, és ennek keretében egészül ki az uniós jogszabályok által leginkább érintett prudenciális követelményekkel, különösen a tőkepufferek bevezetése, a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint a felügyeleti szabályok változása terén.
Az egyik javasolt pont a lakástakarék-pénztárakról szóló törvényt módosítaná azzal, hogy kiegészíti a lakáscélú felhasználás fogalmát a lakáscélú pénzügyi lízingszerződés megkötéséhez szükséges önerő finanszírozásával, lízingbe vétel vagy haszonélvezeti jog alapján használt ingatlan felújításával, korszerűsítésével, lízing kiváltásával, továbbá a lakáscélú hitelek kiváltására felhasznált kölcsön kiváltásával. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy nem csak lakáscélú kölcsön teljes kiváltása, hanem részleges kiváltása, előtörlesztése is lakáscélú felhasználásnak minősül.
Egy másik pont pedig kiegészíti a lakáscélú jelzáloghitel fogalmát a lakáscélra nyújtott jelzáloghitel kiváltására felhasznált jelzáloghitellel.
A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés pedig nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed.
A bankszabályozás átfogó felülvizsgálata miatt indokolt egyes fizetési szolgáltatókra, nevezetesen a pénzforgalmi intézményekre, az elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre és az utalványkibocsátókra vonatkozó intézményi rendelkezések külön törvényben történő rögzítése – fogalmaz a dokumentum. Az új törvény egyben – a jelenlegi szabályozással összhangban – meghatározná a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény (egyetemes szolgáltatóként
