A devizahiteles perek maguk alá temethetik a bíróságokat, mindenképpen el kell kerülni a polgári igazságszolgáltatás összeomlását – mondta Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kedden.
Bánáti János hangsúlyozta, az ügyvédi kar a bíróságok működőképességének megőrzése mellett abban is teljesen egységes, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos homlokegyenest ellentmondó bírói döntések miatt szükséges az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ugyanis, ha továbbra is fennmarad a jelenlegi bizonytalanság ezeknek a jogvitáknak a bírósági megítélésében, akkor fennáll a veszélye annak, hogy indokolt jogérvényesítések maradhatnak el, illetve indokolatlan perlekedés indulhat be.
Bánáti János hozzátette, hogy az ügyvédek – mint mindenki más – számára fontos az is, hogy a devizahiteles probléma kezelése sikeres legyen és a társadalom megőrizze nyugalmát.
A szakember elmondta, a konkrét jogviták eldöntésében természetesen mindenkor a bíróság az illetékes, és ha van olyan terület, ahol sok ügyben ellentétes döntés születik, akkor a Kúrián a sor, hogy helyreállítsa az ítélkezési gyakorlat egységét.
A keddi megbeszélésről szólva a kamara elnöke elmondta, hogy a korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem egy jogegységi döntés előkészítése volt napirenden, hiszen az a hatalmi ágak elválasztásának megsértését jelentette volna. A megbeszélés résztvevői a bankszövetség javaslata alapján néhány percben mondták el saját szempontjukból a lehetséges megoldási javaslatokat a devizahiteles szerződéssel kapcsolatos problémák megoldásáról.
A megbeszélésen vita nem alakult ki. Felvetődött két jogszabály-módosítási javaslat. Az OBH a devizahiteles perek illetékességével kapcsolatban kezdeményezne lépéseket, az ügyvédi és a közjegyzői kamara pedig a végrehajtás megszüntetésére vonatkozó perekkel összefüggésben – ismertette a javaslatokat a kamarai elnök.
Az Alkotmánybíróság nem vett részt a találkozón, ami érthető is, hiszen a többi meghívottal ellentétben nincsenek feladatai a jogszabály-előkészítésben – tette hozzá Bánáti János.
A kamarai elnök elmondta, kevés idő és lehetőség volt az elképzelések előzetes koordinálására. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség a jogrendszerből adódó elvi lehetőségeit vázolta a megbeszélésen, az MNB képviselője tartózkodott a jogi kérdésekben való állásfoglalástól, az OBH, illetve a két kamara röviden vázolta elképzeléseit, az ombudsman pedig arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozást követően az OTP-hitelek kapcsán az Alkotmánybíróság egyszer már döntött arról, hogy van lehetőség bizonyos adósok speciális jogszabályi kezelésére.
Bánáti János magánemberként elmondta, megítélése szerint a devizahitelezés egy háromszereplős történet, ahol mindenki hibázott.
Egyes banki alkalmazottak maguk is érdekeltek voltak a hitelkihelyezésben és talán ezért nem vizsgálták kellő körültekintéssel a leendő adósok visszafizetési képességét. Ebben a körben külön kiemelendő a hitelközvetítők szerepe, akik esetenként meglehetősen agresszíven rángattak bele embereket, családokat idővel visszafizethetetlenné váló kölcsönökbe – mondta a szakember.
A hitelfelvevők oldalán is megjelent valamiféle meggondolatlanság, hiszen elsősorban rövid távú, pillanatnyi előnyökre koncentráltak és nem jártak el kellő körültekintéssel. A történet harmadik szereplője az állam, elsősorban a pénzügyi ellenőrző szervezetek, különösen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pedig nagyobb odafigyeléssel talán jobban előre láthatta volna az e fajta hitelezési gyakorlat veszélyeit.
A Kúria átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét
A Kúria átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét, ezért javasolta, hogy az értékhatár alatti perekben is lehessen felülvizsgálati eljárást kezdeményezni, ha jelentős elvi kérdés merül fel – közölte a legfelsőbb bírói fórum kedden.
A Kúria Polgári Kollégiuma folyamatosan elemzi a devizahitelekkel kapcsolatos pereket, azok mennyiségi alakulását és főként az azokban felmerülő többrétegű, összetett jogi problémákat, és erről rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt – írták.
A Magyar Bankszövetség által elkészített javaslat is mutatja ennek a kérdésnek az összetettségét. Amennyiben a megoldáshoz szükséges konkrét jogszabály-tervezetek elkészülnek, azok szakmai véleményezését a Kúria a szokásos eljárási rendben megteszi – áll a Kúria közleményében.
A Kúria maga is átérzi a devizaperek társadalmi jelentőségét, ezért javasolta a felülvizsgálati eljárás szabályainak módosítását. Így lehetőség nyílna – kivételes esetben – azokban az értékhatár alatti perekben is felülvizsgálati eljárást kezdeményezni, amelyekben jelentős elvi kérdés merül fel. (Felülvizsgálati eljárást a jogerős bírói döntésekkel szemben lehet kezdeményezni a Kúrián.)
Kedden az igazságügyi tárca épületében a devizahiteles perekkel kapcsolatos megbeszélést tartottak a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével. A megbeszélésen részt vett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, a tárca három államtitkára, két helyettes államtitkára, továbbá Székely László ombudsman, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke, Tóth Ádám, a közjegyzői kamara elnöke.
Navracsics Tibor a megbeszélést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy a jövő hétre konzultációt kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől.
