Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében október 28-án elfogadott törvényt.
Az államfő – az aláírás megtagadását indokló, a parlamenti honlapon közzétett levelében – társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályok kijátszásával született szerződésekkel szemben határozottan fellépjen.
Ugyanakkor – folytatta – a jogalkotói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő normaszöveget fogadnak el. “A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” – közölte a köztársasági elnök, azt kérve, a Ház észrevételeinek alapos megfontolása után fogadja el újra.
Az Országgyűlés múlt hétfőn a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel – azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügylettel – eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.
A törvény jelentősen szélesíti az ügyészség jogosítványait, olyannyira, hogy elfogadása után Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető módosító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetéshez, másfél milliárd forint többlettámogatást javasolva az ügyészségeknek.
Áder János kifogásolta, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések – ideértve a nyújtott szolgáltatás visszatérítésére irányuló követeléseket is – bírósági úton nem érvényesíthetők. A polgári törvénykönyvből (Ptk.) és a joggyakorlatból az következik, hogy a semmis szerződést kötő feleknek igényük lehet a teljesített szolgáltatások visszakövetelésére – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
A törvény a Ptk. által elismert, a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállításához kapcsolódó tulajdonosi követeléseket tesz bírói úton érvényesíthetetlenné. Ezzel szemben az alaptörvény úgy szól, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet – mutatott rá az államfő, szükségesnek tartva annak vizsgálatát, hogy a törvény összhangban van-e az alkotmánnyal.
Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell.
Mivel Magyarország több olyan nemzetközi egyezménynek is részese, amely a választottbíróságok kikötésének lehetőségéről és feltételeiről rendelkezik, indokolt annak vizsgálata, hogy az új jogszabály megfelel-e az ország nemzetközi kötelezettségeinek – állapította meg.
Az államfő kitért továbbá arra, hogy a jogszabály az ügyészségi törvényben foglaltakon túli jogköröket határoz meg az ügyészeknek, ezeket pedig sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Így véleménye szerint a parlamenti újratárgyalás során erre is tekintettel kell lenni.
A zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják. “Amennyiben az ügyészségi hatáskör megállapítására vonatkozó jogalkotói szándék fennmarad, megfontolandónak tartom a megfelelő garanciális szabályokkal való kiegészítést” és a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát – olvasható Áder János állásfoglalásában.
Áder János tavaly májusi hivatalba lépése óta most 17. alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek.
