A Bíróság elutasítja a Bizottság arra irányuló keresetét, hogy Németországgal szemben a Volkswagen-törvénnyel kapcsolatban pénzügyi szankciókat szabjon ki. Németország teljes mértékben eleget tett a Bíróság 2007-ben hozott eredeti ítéletének – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-95/12. sz. ügyben hozott ítélet - Bizottság kontra Németország
A Volkswagen német gépjárműgyártó 1960-ban egy szövetségi jogszabály, a „Volkswagen-törvény” [1] alkalmazásában részvénytársasággá alakult. E törvény elfogadásának idején a Németországi Szövetségi Köztársaság és Alsó-Szászország tartomány volt a Volkswagen két legfőbb tagja, akik a törzstőkében 20–20%-os részesedéssel rendelkeztek. Míg a német szövetségi állam ma már nem részvényese a Volkswagennek, Alsó-Szászország tartomány máig megtartotta a 20%-os részesedését.
Eredetileg a Volkswagen-törvény lehetővé tette a Németországi Szövetségi Köztársaságnak és Alsó-Szászország tartományának, hogy kétkét tagot delegáljon a felügyelő-bizottságba mindaddig, amíg a Németországi Szövetségi Köztársaság és Alsó-Szászország tartománya a társaságban részvényekkel rendelkezik. [2] Ráadásul e törvény az összes részvényes szavazati jogát az alaptőke 20%-ában maximálta. [3] A Volkswagen-törvény ezenfelül csökkentett blokkoló kisebbséget ír elő, amely lehetővé teszi az alaptőke pusztán 20%-ával rendelkező kisebbség számára a társaság jelentős döntéseivel szemben vétójog érvényesítését, míg a részvénytársaságokról szóló német törvény 25%-os kisebbséget követel meg. [4]
A Bizottság, mivel úgy találta, hogy a Volkswagen-törvény e három rendelkezése ellentétes többek között a tőke uniós jog által biztosított szabad mozgásával, 2005-ben Németország ellen tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a Bírósághoz.
A Bíróság 2007-ben hozott ítéletében [5] megállapította, hogy Németország – mivel hatályban tartotta a Volkswagen-törvénynek a felügyelő-bizottság tagjainak Németországi Szövetségi Köztársaság és Alsó-Szászország tartománya általi kinevezésével kapcsolatos rendelkezését, valamint a szavazati jogok felső határát előíró rendelkezését együtt alkalmazva a csökkentett blokkoló kisebbségre vonatkozó rendelkezéssel – korlátozta a tőke szabad mozgását.
Ezen ítéletet követően Németország hatályon kívül helyezte [6] az első két rendelkezést, azonban nem módosította a csökkentett blokkoló kisebbségre vonatkozó rendelkezést.
A Bizottság úgy találta, hogy a 2007-es ítéletből következik, hogy mindhárom rendelkezés a tőke szabad mozgásának önálló megsértését jelenti, és ennélfogva a csökkentett blokkoló kisebbségre vonatkozó rendelkezést is hatályon kívül kellett volna helyezni. Következésképpen a Bizottság ismét a Bírósághoz fordult, és pénzügyi szankciók kiszabását kérte Németországgal szemben a 2007-es ítélet hiányos végrehajtása okán. A Bizottság napi 282 725,10 euró összegű kényszerítő bírság kiszabását kérte a 2007-es ítéletben foglaltak teljesítésének késedelme miatt, a jelen ügyben hozott ítélet kihirdetésének napjától kezdődően a 2007-es ítélet végrehajtásáig. Továbbá egy olyan átalányösszeg kiszabását kérte, amely 31 114,72 euró napi összeg és azon napok szorzatának felel meg, amelyeken fennáll a jogsértés, a 2007-es ítélet kihirdetése és a jelen ügyben hozott ítélet, illetve azon időpont között, amikor e tagállam véget vet a jogsértésnek.
A mai napon hozott ítéletével a Bíróság elutasítja e keresetet.
A Bíróság szerint kitűnik mind a 2007-es ítélet rendelkező részéből, mely a Bíróság határozatát tartalmazza, mind az említett határozat indokolásából, hogy a Bíróság nem állapított meg – önmagában véve – a csökkentett blokkoló kisebbséggel kapcsolatos rendelkezésből eredő kötelezettségszegést, hanem kizárólag e rendelkezésnek a szavazati jogok felső határát előíró rendelkezéssel együttes alkalmazásából eredő kötelezettségszegést állapított meg.
Következésképpen, egyrészt a Volkswagen-törvény felügyelő-bizottság tagjainak Németországi Szövetségi Köztársaság és Alsó-Szászország tartománya általi kinevezésével kapcsolatos rendelkezésének, másrészt a szavazati jogok felső határát előíró rendelkezésének hatályon kívül helyezésével, véget vetve ekképpen az utóbbi rendelkezés és a csökkentett blokkoló kisebbségre vonatkozó rendelkezés együttes alkalmazásának, Németország az előírt határidőn belül eleget tett a 2007-es ítéletből eredő kötelezettségeinek.
A Bíróság egyébként mint elfogadhatatlant elutasítja a Bizottság azon kifogását, mely szerint Németországnak módosítania kellett volna a Volkswagen alapszabályát is, mely még mindig tartalmaz a csökkentett blokkoló kisebbséggel kapcsolatos záradékot, amely lényegében a Volkswagen-törvény ezirányú rendelkezéséhez hasonló, azon indokkal, hogy a 2007-es ítélet kizárólag a Volkswagen-törvény bizonyos rendelkezéseinek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét érintette, és nem e társaság alapszabályát.
[1] A Volkswagenwerk korlátolt felelősségű társaság társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló 1960. július 21-i törvény (Gesetz über die Überführung der Anteilsrechte an der Volkswagenwerk Gesellschaft mit beschränkter Haftung in private Hand).
[2] 4. § (1) bekezdése.
[3] 2. § (1) bekezdése.
[4] 4. § (3) bekezdése.
[5] A C-112/05. sz., Bizottság kontra Németország ügyben 2007. október 23-án hozott ítélet, lásd továbbá a 74/07. sz. sajtóközleményt.
[6] A Volkswagenwerk korlátolt felelősségű társaság társasági részesedéseinek privatizációjáról szóló törvény módosításáról szóló 2008. december 8i törvénnyel (Gesetz zur Änderung des Gesetzes über die Überführung der Anteilsrechte an der Volkswagenwerk Gesellschaft mit beschränkter Haftung in private Hand, a továbbiakban: a VW-törvény módosításáról szóló törvény).
